Rudna (Temes megye)
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések: Rudna (egyértelműsítő lap). |
| Rudna (Rudna) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Torontálgyülvész |
| Rang | falu |
| Községközpont | Torontálgyülvész |
| Irányítószám | 307228 |
| SIRUTA-kód | 157353 |
| Népesség | |
| Népesség | 716 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 77 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 54″, k. h. 21° 00′ 31″45.498384, 21.0086345.498384°N 21.008630°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 54″, k. h. 21° 00′ 31″45.498384, 21.0086345.498384°N 21.008630°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rudna, románul: Rudna, szerbül: Рудна, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Csáktól délnyugatra, a Temes jobb partján fekvő település.
Története
Rudna nevét 1333-ban a pápai tizedjegyzék említette először Ruda (Rwda) néven, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1429-ben, 1430-ban Ruda, 1458-ban Rwda, 1806-ban és 1913-ban Rudna néven írták.
A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. 1429-ben a Rudai Csanád család volt a falu birtokosa. Rudna a török hódoltság alatt sem pusztult el. Az 1717. évi kincstári összeírásban a csákovai kerülethez tartozott, 30 lakott házzal. 1723-1725 között gróf Mercy térképén is lakott helységként volt feltüntetve. 1761-ben a katonai térkép szerint, szerbektől lakott helység volt.
1779-ben csatolták Torontál vármegyéhez. 1781-ben Nikolics János és Mirievoi Jankovics vásárolták meg. 1783-ban szerb lakosainak egy része a Határőrvidékre költözött, helyükre németek telepedtek ide. 1848-ig a Nikolics család birtoka volt, és a 20. század elején is br. Nikolics Fedor volt a legnagyobb birtokosa. E család két kastélyt is építtetett itt, melyeket még az 1900-as évek elején is báró Nikolics Fedor birtokolt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Rudna, Temes vármegyében, kies erdők és ligetek szomszédságában, 22 katholikus, 2 evangélikus, 998 (szerb-o) óhitű lakossal, óhitű anyatemplommal, 48 4/8 egész telekkel. Földesura a Nikolics család.”
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.
1910-ben 1328 lakosa volt, melyből 1012 szerb, 384 magyar, 176 román volt. Ebből 1197 görög keleti ortodox, 499 római katolikus, 15 izraelita volt.
Rudnához tartozott egykor Ból-puszta is, melynek helyén a középkorban Kisboly helység feküdt.
Kisboly
E helységről először 1429-ből maradtak fenn adatok, mely ekkor a Rudai Csanád család birtoka volt.
Közlekedés
A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.
Nevezetességek
- Görög keleti szerb temploma 1834-ben épült.
- A 19. században épült Nikolics-kúria a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06278 sorszámon szerepel.[1]
Jegyzetek
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Sablon:Temes megye települései
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
