Sztancsafalva

Sztancsafalva (Stanciova)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	falu
Községközpont	Temesrékas
Irányítószám	307347
SIRUTA-kód	158387
Népesség
Népesség	410 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	156 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 60″, k. h. 21° 34′ 16″45.866594, 21.57119645.866594°N 21.571196°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 60″, k. h. 21° 34′ 16″45.866594, 21.57119645.866594°N 21.571196°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Sztancsafalva (románul: Stanciova, szerbül: Станчево) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesrékastól északkeletre, Tésfalu és Aranyág közt fekvő tgelepülés.

Története

A falutól északra 3 kilométerre őskőkorszaki település maradványait tárták fel.^[1]

Sztancsafalva nevét 1456-ban említette először oklevél Stanschevo írásmóddal. 1462-ben Zthanchofalwa, 1471-ben Ztanchafalwa alakban írva említették, ekkor Borzlyuk város 32. tartozékaként szerepelt. 1718-ban Stanschevo, 1761-ben Stancsova, 1808-ban Sztáncsova, Stancsova, 1913-ban Sztancsafalva formában írták.

A település a 14. században már fennállt és a borzlyuki uradalom 32. tartozékaként szerepelt. Károly Róbert király óta királyi birtok volt. 1456-ban Hunyadi János, 1462-ben, pedig Jiskra János birtoka volt, akitől 1468-ban Pán Mátyás kapta zálogban. 1477-ben a borzlyuki uradalommal együtt Bánfi Miklós és Jakab birtoka.

A törökök kiűzése után 12 lakott házzal szerepelt. 1718-1722 között montenegrói szlávok telepedtek itt le. A gróf Mercy térképén Stanzobosella, az 1761-es térképen, pedig már Stancsova néven a lugosi kerületben szerepelt. 1821-ben a csanádi káptalan kapta adományul.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Sztancsova, falu, Temes vármegyében. Utolsó posta Rékas 1 1/2 óra”

1852-1853-ban Felvidékről származó tótok telepedtek le itt, akik a káptalantól ajándékozott házhelyeken házakat építettek, s így keletkezett Tótfalu. 1881-ben azonban lejárt a bérleti szerződésük, ekkor ismét elköltöztek innen.

1905 és 1907 között körülbelül 150 magyar családot telepítettek itt le, tanyarendszer szerint. A 20. század elején kincstári birtok volt. Ekkor a településhez tartoztak: Andrásvölgy, Barkás, Bükkös, Lázárvölgy, Liget, Lovasrét, Szélesmező és Tölgyes is, melyek az új magyar telepesek telepcsoportjai voltak.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.

1910-ben 2066 lakosából 1052 szerb, 898 magyar, 85 német volt. Ebből 1066 görögkeleti ortodox, 955 római katolikus, 26 görögkatolikus volt.

Nevezetességek

• Görögkeleti szerb temploma 1899-ben épült.
• Római katolikus temploma 1910-ben épült.

Híres emberek

Itt született 1822. május 15-én Csomortányi Lajos honvédőrnagy.

Hivatkozások

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.