Egyházaskér

Egyházaskér (Врбица / Vrbica)
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bánsági
Község	Csóka
Rang	falu
Irányítószám	23329
Körzethívószám	+381 230
Rendszám	KI
Népesség
Teljes népesség	404 fő (2002)
Népsűrűség	16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	69 m
Terület	254,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 20° 18′ 46″46.011111111111, 20.31277777777846.011111°N 20.312778°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 20° 18′ 46″46.011111111111, 20.31277777777846.011111°N 20.312778°E
Egyházaskér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházaskér témájú médiaállományokat.

Egyházaskér (másként Verbica, szerbül Врбица / Vrbica) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.

Fekvése

Nagykikindától északra, Csókától északkeletre, az Aranka folyó mellett, Kanizsamonostor és Podolkány közt fekvő település.

Története

Egyházaskér 1789-ben települt Szeged környékéről származó 41 lakossal.

A település birtokosa 1848-ig a Marczibányi család volt.

A település mai, Egyházaskér nevét 1888-ban kapta, addig neve Verbicza volt.

1910-ben 861 lakosából 837 magyar, 21 szerb volt. Ebből 785 római katolikus, 33 református, 23 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Az egyházaskéri tavaszi fokhagyma

A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyult, a termelők egyre nagyobb számban vették bérbe a szomszédos megyék, s így a Maros folyón túli, gőzekével felszántott területeket. A 19. század végére a trianoni békekötésig a makói hagymakörzet Csanád, Békés, Arad és Torontál vármegye területeit is magába foglalta. Torontálban a mai vajdasági Bánát északi részén, az Arankaköznek vagy Marosszögnek nevezett néprajzi kistájon, a Tisza-Maros-Aranka folyók háromszögében termelték a legtöbb vöröshagymát és fokhagymát a makói kertészek.

Egyházaskér az Arankaköz legkisebb települései közé tartozik. A tősgyökeres lakosságot a több mint kétszáz éve kitelepült szegedi dohánykertész és a makói hagymatermesztő családok alkotják azonban az első világháború után a dohánytermesztést egyre inkább kiszorította a fokhagymakertészet, amely mára a falu egyik legfőbb megélhetési forrásává és országos és nemzetközi szintű ismertetőjegyévé vált.

A tavaszi fokhagyma termesztése gépesítés híján jelentős fizikai munkát igényel. Egy kalendáriumi év áttekintésénél a januári fokhagymatisztítás és gerezdekre bontás az első nagyobb munkatevékenység, amelyet a februári-márciusi „dugás/gyugás” duggatás követ. Azután a júniusi hagymaszedésig folyamatos kapálással vagy munkagépes ekekapázással telnek az egyházaskéri fokhagymatermesztők napjai. A betakarítást a tisztítás és a hagymafejek nagyságszerinti – a magnak való, az eladó és az apró – kategorizálása követi, augusztustól a tél beálltáig pedig az értékesítés többszintű feladati várnak a gazdákra: A viszontelőadók fogadása mellett, a marketingstratégiák fejlődésével egyre jelenvalóbbá vált az „apránkénti” postai küldeményként való értékesítés, a szövetkezeti mintához hasonló közösségbe tömörüléssel pedig az Egyházaskéri Tavaszi Fokhagyma Egyesület keretein belül a helyi termék levédése és kollektív értékesítése jelent reményteli lehetőséget a verbicaiaknak.

Népesség

Demográfiai változások

Etnikai összetétel

Nevezetességek

• Római katolikus temploma 1938-ban épült, Keresztelő Szent János születése tiszteletére szentelték fel.

Jegyzetek

Források

• Borovszky Samu: Torontál vármegye
• Magyar katolikus lexikon

További információk

• Egyházaskér története Archiválva 2009. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben