Züricher Wappenrolle

A Züricher Wappenrolle az egyik legfontosabb középkori címertekercs, amely jelenleg Zürichben található. 1335 és 1345 közt jött létre. Egykor csaknem 4 méter hosszú és 12 cm széles volt. 13 cérnával összefűzött pergamendarabból áll és mindkét oldala címerekkel van ellátva. Négy részre oszlik, az utolsó rész elveszett. A hiányzó rész 109 címerrel csak egy 1797-es másolat révén ismert. A címertekercs eredetileg 559 címert, 28 püspöki zászlót tartalmazott és 97 címer név nélkül szerepel. A második pergamenlap előoldalán Magyarország címerét is megadja.

1700 körül a híres természetbúvár, Johann Jacob Scheuchzer tulajdonában volt, akinek 1733-as halálát követően a Stadtbibliothek Zürich birtokába került. Ma a Zentralbibliothek Zürich tulajdonában áll és a Schweizerischen Landesmuseum Zürich őrzi. Egy 16. századi másolat Aulendorfban, a Königsegg grófok könyvtárában található.

Első tudományos kiadását Heinrich Runge, az Antiquarischen Museum Zürich levéltárosa készítette 1860-ban.^[4]

Merz, W., Hegi, F. (szerk.): Die Wapenrolle von Zürich. Mit einer Einleitung sowie Erläuterungen der einzelnen Wappen, Kurzbiographien der geschlechter und Sachregister. Zürich, 1930.

• Történelmi segédtudományok
• Hegedűs András: A Magyar Királyság és uralkodóházainak címereia Képes Krónika ábrázolásain - Kettős kereszt és vörös-ezüst vágások, Ars Hungarica, 2013 82-91

• The Zurich Roll of Arms Archiválva 2018. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Wappenrolle von Zürich
• Die Wappenrolle von Zürich ein heraldisches Denkmal d. 14. Jahrhunderts in getreuer farb. Nachbildung d. Originals mit d. Wappen aus dem Hause zum Loch Merz, Walther (Ed.) Zürich [u.a.] : Füssli, 1930