Tulajdonjog
| Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Vagyon szócikkel. Az összedolgozás után az egyik lapot törölni kell, vagy – ha érdemes – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be. |
Dologi jog A polgári jog sorozat része |
---|
Dolgok |
ingók · ingatlan · alkotórész · gyümölcs · tartozék · vagyon · épület · dologösszesség |
Tulajdonjog |
köztulajdon · rendelkezési jog · szomszédjogok · túlépítés · elidegenítési és terhelési tilalom · kisajátítás · elbirtoklás · dologegyesülés · találás · átruházás · gazdátlan javak elsajátítása · ingatlan-nyilvántartás · beépítés · ráépítés · tulajdonjog megszűnése |
Közös tulajdon |
közös háztartásokban élők tulajdonközössége · közös udvar · erdőbirtokossági társulás · hegyközség · társasház |
Tulajdonjog védelme |
jogos önhatalom · tulajdoni per · A tulajdonjog háborítlanságát védő per · igényper · ingatlan-nyilvántartási igény · állami tulajdon védelme |
Korlátolt dologi jogok |
zálogjog · földhasználat · haszonélvezet · használat · telki szolgalom · közérdekű használati jog · örökhaszonbérlet · felülépítményi jog |
Birtok |
birtokvédelem · birtoklás jogalap nélkül · felelős őrzés |
Sablon:Dologi jog
|
A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a "legfőbb hatalom" a dolog fölött. A tulajdonjog alatt legtöbbször az ingatlanok tulajdonjogát értjük, amely magában foglalja a birtoklás jogát is.[1] A tulajdonjogban foglalt részjogosítványokat kimerítően nem lehet felsorolni, de nevesíteni szokás a következőket: a birtoklás joga (ius possidendi), a használat joga (ius utendi), a hasznosítás, másképpen gyümölcsöztetés joga (ius fruendi), az elhasználás, átalakítás, megsemmisítés joga (ius disponendi de substantia), az elidegenítés és megterhelés joga (ius alienandi), a tulajdonról való lemondás joga (ius derelinquendi). Utóbbi háromról együtt mint rendelkezési jogról (ius disponendi) is szokás beszélni.
A használat és a hasznosítás joga közötti különbség érzékeltetésére: a tulajdonos használja a dolgát, ha például maga lakik a lakásában, de hasznosítja azt, ha bérbe adja és bérleti díjat szed. (A bérleti díj ún. polgári gyümölcs, fructus civilis.) A használat joga mint a tulajdonjog egy részjogosítványa nem összetévesztendő a használattal mint a személyes szolgalmak egyikével.
Megterhelés alatt a korlátolt dologi joggal való megterhelést kell érteni.
A tulajdonjog tartalma: birtoklás és birtokvédelem; használat és hasznok szedése; terhek viselése; szomszédjogok; tulajdonjog korlátozása; jóhiszemű túlépítés; rosszhiszemű túlépítés; rendelkezési jog; védelem.
A magyar jogrendben
A magyar jogrendben a tulajdonjogra vonatkozó előírásokat a 2013. évi Polgári Törvénykönyv Ötödik Könyve szabályozza.[2] Ettől bizonyos mértékig eltérő fogalomkör az ingatlanokra vonatkozó jogok összessége, amelyet külön törvény szabályoz. Jelenleg az 1997. évi CXLI. törvény (az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel) hatályos.
Tulajdonjog fenntartás
Ingatlaneladás során, amíg a vevő nem fizette ki a teljes vételárat, addig az eredeti tulajdonos fenntarthatja tulajdonjogát, tehát továbbra is az ő birtokában marad az ingatlan. A teljes vételár kiegyenlítése után kerülhet sor a tulajdonjog bejegyzésére, melyhez az eladónak külön okiratban hozzá kell járulnia. Lehetséges azonban, hogy az eladás tényét (de nem a tulajdonjog átszállását) a tulajdoni lapon bejegyezzék, ami innentől kezdve hitelesen fogja tanúsítani az eladás tényét.[3]
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
- Tulajdon
- Reáljogok
- Birtoklási jog