Tordaszentlászló

Tordaszentlászló (Săvădisla)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Tordaszentlászló
Rang	község
Irányítószám	407505
SIRUTA-kód	59336
Népesség
Népesség	1055 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	956 (2011)[1]
Népsűrűség	20,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	487 m
Terület	52,11 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 23° 27′ 19″46.672777777778, 23.45527777777846.672778°N 23.455278°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 23° 27′ 19″46.672777777778, 23.45527777777846.672778°N 23.455278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tordaszentlászló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tordaszentlászló (románul Săvădisla) falu Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Kolozsvártól 23 km-re délnyugatra, a Hesdát-patak mellett fekvő település.

Története

1332-ben Sancto Ladislao néven említik először. A hagyomány szerint Szent László a kunok feletti győzelem után itt telepítette le harcosait.

A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásához tartozott. 1910-ben 1464, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

Lakossága

1992-ben Tordaszentlászló község (Tordaszentlászló falu és a hozzá tartozó társfalvak) 4777 lakosából 2484 magyar, 2247 román és 45 cigány volt.[1]

2002-ben Tordaszentlászló település lakossága 1074 fő, ebből magyar 970, román 98, cigány 6.

2011-ben 1071 lakost számláltak össze, melyből magyar 955, román 99, cigány 4 fő.^[2]

Látnivalók

• A reformáció korától túlnyomó részt református falu mai temploma 1888-ban épült.
• A régi, 13. században épült templom alapja a temetődombon található, néhány záróköve és faragott boltíve ma is megtekinthető az úrasztala alatti padlóba építve illetve a templomkertben.
• Érdekesség a Szent László pénze, ami nagy mennyiségben található a falu környékén: ezek megkövesedett Nummulitesek (nagyméretű egysejtűek), viszont a legenda szerint Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek.
• Június 27-én, Szent László napján itt tartják a Szent László-napi kórustalálkozót, amely egész Erdély legrangosabb ilyen eseménye, és még Magyarországról is érkeznek ide fellépő kórusok.^[3]
• Jósika–Mikes–Széchenyi-kastély
• Ugyanitt látható a Kalotaszegi Tájmúzeum is, amely Kalotaszeg teljes tárgyi néprajzát gyűjti.

Híres emberek

• Itt született 1878. május 25-én Györkös Ferenc színműíró.
• Itt született 1935. november 2-án Palocsay Zsigmond költő.
• Itt született 1940. március 3-án Köntös-Szabó Zoltán író.
• Itt született 1922. július 18-án Györkös Mányi Albert zenetanár, festőművész.

Testvértelepülések

• Hosszúhetény, Borsosberény, Hejce, Debrőd, Dályhegy, Hodos, Tác^[4]

Hivatkozások