Tolo (Görögország)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Tolo (Τολό)
Közigazgatás
Ország	Görögország
prefektúra	Argolída prefektúra
Irányítószám	210 56
Körzethívószám	2752
Népesség
Teljes népesség	1317 fő (2021)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	5,0 m
Terület	23,275 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 37° 31′ 14″, k. h. 22° 51′ 36″37.520475, 22.8600416737.520475°N 22.860042°EKoordináták: é. sz. 37° 31′ 14″, k. h. 22° 51′ 36″37.520475, 22.8600416737.520475°N 22.860042°E
Tolo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tolo (görögül: Τολό, régi nevén Tolon [Τολόν]) egy kis falu Görögországban a Peloponnészosz félsziget Argolída prefektúrájában. A Nafpliótól 10 km-re délkeletre, a Tolói-öböl partján fekvő egykori halászfalu ma nyaralóhelyként nevezetes. Ez része az Asini önkormányzati egységnek, az Argolisban.

Tolon öblét (az Argolis-öböl része) először Homer írta le, ugyanúgy, mint Asini az Iliákban, melyről kapta nevét a város, amelynek flottája részt vett a trójai háborúban. Az elkövetkező évszázadokban a Tolon-öböl menedéket adott a haditengerészeti hajóknak, majd a bizánci időszak alatt Nafplio kisegítő kikötőjévé nőtte ki magát.

A negyedik keresztes hadjáratot és a bizánci birodalom felbomlását követően (1204-ben) a Peloponnészosz többi részével együtt frank megszállás alatt volt 1389-ig a terület, amikor azt a velenceiek átvették, majd 1540-ben elfoglalták az oszmánok. Az 1680-as években, a Morean-háború idején, a velenceiek, a németek és a lengyelek oszmán birodalom elleni szövetségének a főparancsnoka, Francesco Morosini főparancsnok elrendelte, hogy elfoglalja a Peloponnészosz fővárosát, Nafplio-t viszont ezúttal a Tolon öblöt választották ki az expedíciós hadműveletek alapjául szolgáló helynek, mivel ez volt a legbiztonságosabb hely a régióban, míg a partot a hadsereg táborához használták. Az expedíció sikere után övék lett a terület 1715-ig, amikor a területet ismét elfoglalták a törökök, Tolont pedig másodrendű haditengerészeti állomásként használták fel a velencei flotta számára.

A görög forradalom után számos krétai, etnikai-görög menekült telepedett le Tolóban.

A Görög Királyság függetlenné válása után, 1834-ben, királyi rendelet alapján, a Tolon kikötőjében megalapították a várost, Minoát Minos legendás király után. Kréta felszabadítása után a területen maradt menekültek egy olyan halászfalut hoztak létre, amely 1916-ban Toló néven vált ismertté.

A XX. Század elejétől egyre népszerűbb lett a település, és később nyári üdülőhellyé vált.^[1]