Szosznovoborszk (Krasznojarszki határterület)

Szosznovoborszk (Сосновоборск)
Szosznovoborszk címere
Szosznovoborszk címere		 Szosznovoborszk zászlaja
Szosznovoborszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
Irányítószám662500–662501
Körzethívószám39131
Népesség
Teljes népesség40 442 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Szosznovoborszk (Oroszország)
Szosznovoborszk
Szosznovoborszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 08′, k. h. 93° 22′56.133333333333, 93.36666666666756.133333°N 93.366667°EKoordináták: é. sz. 56° 08′, k. h. 93° 22′56.133333333333, 93.36666666666756.133333°N 93.366667°E
Szosznovoborszk (Krasznojarszki határterület)
Szosznovoborszk
Szosznovoborszk
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Szosznovoborszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szosznovoborszk témájú médiaállományokat.

Szosznovoborszk (oroszul: Сосновоборск) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen. Krasznojarszk elővárosa, ún. alvóváros.

Népessége: 33 091 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Elhelyezkedése

Krasznojarszktól 20 km-re északkeletre, a Jenyiszej jobb partján helyezkedik el, a közeli Zseleznogorszkot Krasznojarszkkal összekötő főúton. Környékén nagyobb fenyőerdő található, ez adta a város nevét (szoszna – 'fenyő', bor – 'liget, erdő').

Története

A Krasznojarszki határterület legfiatalabb városa. 1971-ben keletkezett, amikor döntés született a tehergépkocsikhoz pótkocsikat előállító gyár létesítéséről. Ugyanakkor kezdődött Szosznovoborszk építése is; a város és a hatalmas gyár 15 év alatt épült fel. 1985-ben leválasztották Krasznojarszk Lenin kerületéről, ahová addig tartozott, és városi rangot kapott.

A gépkocsi-pótkocsik gyára a város alapvető iparvállalata volt. 1976-ben kezdte meg a termelést, 1992-ben privatizálták, de az új piaci igényekhez nem tudott alkalmazkodni, 2009-ben végleg megszűnt.[2]

A 21. században

2006-ban a városban nagy rétegeltlemez gyárat alapítottak, amely csak 2011-ben kezdte meg a termelést, de már 2014-ben csődbe jutott, majd tulajdonost cserélt. 2016-ban újraindítását tervezték.[3][4]

Szosznovoborszkban két hőerőmű működik egymás mellett. A régebbi (neve Krasznojarszki 4. sz. Hőerőmű, Красноярская ТЭЦ-4) Szosznovoborszkot látja el ivóvízzel és hőenergiával; ennek csak egy kisebb egysége készült el, mert építését az 1990-es évek elején leállították. Az újabbat (neve Zseleznogorszki Hőerőmű, Железногорская ТЭЦ) 2007-ben kezdték építeni (a régi mellett) és 2012-ben helyezték üzembe; ez váltotta fel a Zseleznogorszk zárt várost korábban ellátó, mára leállított atomreaktor(oka)t. A két erőművet 2016-ban szervezetileg egyesítették.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
  2. ↑ Newslab.ru (2009-06-04, hozzáférés: 2019-03-09)
  3. ↑ Енисейский фанерный комбинат. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
  4. ↑ [1] (Kommerszant.ru, 2016-08-25)
  5. ↑ Zseleznogorszkaja TEC Archiválva 2017. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (kraseco24.ru, 2016-04-28. Hozzáférés: 2019-03-09)

Források

  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
  • Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja (orosz nyelven). [2019. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  • földrajz Földrajzportál
  • Oroszország Oroszország-portál