Szabadidő

A szabadidő a társadalmilag kötött időn (például munkavégzés) és a testi szükségletek kielégítésén túl fennmaradó szabad felhasználású idő.^[1] A szabadidő testi-lelki feltöltődést eredményező felhasználását rekreációnak nevezzük. A szabadidő eltöltése lehet aktív és passzív. A szellemi munkát végző emberek szívesebben töltik szabadidejüket aktív pihenéssel. Mások, akik fizikai munkát végeznek, előnyben részesítik a passzív eltöltését a szabadidejüknek, mint például a tévénézést, olvasást.

A szabadidőt aktívan tölti el az, aki a választott tevékenységnek tevőleges résztvevője, befolyásolója. Ez mindig szellemi, gyakran testi erőfeszítéssel, a képességek, készségek mozgósításával jár. A szabadidő aktív felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Az aktív szabadidős tevékenységek közé tartozhatnak a testmozgás, az alkotás, a művelődés és a társas szórakozás különböző formái.

A szabadidő eltöltése passzív, ha a választott tevékenységnek a kikapcsolódáson kívül nincsen különösebb elérendő célja vagy végeredménye és nem igényel nagyobb testi, szellemi erőfeszítést. A szabadidő ilyen eltöltése elsősorban az otthoni pihenésre és az üdülésre jellemző.

Olyan tevékenység, amely szemben áll a társadalmi termelési folyamatokban való aktív részvétellel, és az ezzel együtt járó felelősséggel, ugyanakkor nem improduktív. Általában privát tevékenység. A szociológiában kétféle hagyomány szerint értelmezik.

• Formális jegyei alapján: az életciklusok viszonylatában, a munkával szembeállítva és a különböző megnyilvánulásait feldolgozva.
• Történeti és elméleti megközelítésben: a szabadidő jelentősége a társadalmi változásokban, az iparosodás társadalomra és egyénre gyakorolt hatásainak kritikájaként (neo-marxizmus), illetve ezzel szemben a szabadidő-piac kritikájaként (frankfurti iskola). Tekinthető még a közgondolkodással való szembenállásnak is (rituálelmélet).

A mezőgazdaság-alapú társadalmakban a szezonális munka következtében a pihenésnek nagyobb volt a tere, mint az ipari társadalmakban. A fejlett társadalmakban a szabadidő újra nagyobb teret kap, amelyre olyan strukturált iparág épült, hogy a produktív és improduktív tevékenységtípusok közötti határ elmosódik. A kortárs szociológiában az érdeklődés egyre inkább a szabadidős tevékenységek elemzése és elméleti megközelítése felé fordul, aminek következtében a szabadidő egyre inkább elméleti kulcsfogalomnak számít.^[2]

A munkavégzés és a szabadidős tevékenység szembeállítása csak akkor lehetséges, ha mindkettőnek értelme és célja önmagában van. A munka és a szabadidő célja azonban az ember egyéni és közösségi boldogulása, vagyis mindkettő lényege túlmutat önmagán. Különösen az átmenet történelmi korszakaiban jelentős a szabadidő, mert ez biztosítja az alkotó gondolkodás lehetőségét, amelyben a lényegekre és nem a hasznosságokra lehet koncentrálni. A spirituális teológiák a kereszténységben, de még inkább a buddhizmusban az kontempláció, meditáció, imádság és liturgia végzését tekintik az ilyen értelemben vett szabadidő kiemelt tevékenységeinek, melyek lehetővé teszik Isten inspirációinak befogadását.^[3]

• Szabadidősportok
• Turizmus, természetjárás
• Barkácsolás
• Gyűjtőszenvedély
• Játék
• Kézművesség
• Művészi alkotás
• Meditáció
• Tánc
• Társas összejövetel
• Közösségi tevékenységek
• Tanulás, kutató tevékenység
• Pihenés

• Pihenes.com – A Kirándulástervező Portál
• Szabadidő-programok Magyarországon Archiválva 2007. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• szabadido.lap.hu
• Somfai Béla: Szabadidő és ünneplés Archiválva 2010. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Journal of Leisure Research angol nyelven
• Outdoor programok.lap.hu – linkgyűjtemény
• Programajánló.lap.hu – linkgyűjtemény
• Szórakozás.lap.hu – linkgyűjtemény

• Hobbi
• Illemtan Erdélyben

• Vízizrí. Munkáskultúra a Duna partján. Kiállítás. Kassák Múzeum, 2016. március 4–június 5.; kurátor Csatlós Judit; PIM Kassák Múzeum, Budapest, 2016 (Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban)
• Fekete Marianna: eIdő, avagy A szabadidő behálózása. Generációs kultúrafogyasztás a digitális korban; Belvedere Meridionale, Szeged, 2018
• Csiffáry Gabriella: A tábornok kertje. Híres magyarok szenvedélyei; Corvina, Budapest, 2019
• Josep Pieper: Szabad idő és kultusz; ford. Györffy Miklós; MMA, 2022 (Pars pro toto)
• A szabadidősport üzleti kérdései; szerk. Szabó Ágnes; Akadémiai, Budapest, 2023