Siroka

Nem tévesztendő össze a következővel: Siróka.

Siroka (Široké)
A római katolikus templom.
Siroka címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1320
Polgármester	Stanislav Bartoš
Irányítószám	082 37
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
Népesség
Teljes népesség	2436 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	514 m
Terület	25,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 59′ 57″, k. h. 20° 56′ 36″48.999166666667, 20.94333333333348.999167°N 20.943333°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 57″, k. h. 20° 56′ 36″48.999166666667, 20.94333333333348.999167°N 20.943333°E
Siroka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siroka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Siroka (szlovákul: Široké) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Branyiszkó község tartozik hozzá.

Fekvése

Eperjestől 23 km-re nyugatra, a Branyiszkó-szoros keleti oldalán, a Nagy-Szinye-patak partján fekszik.

Története

A települést 1320-ban „Syroka” néven említik először, a szinyei uradalomhoz tartozott. A 14. század elején az egyik oligarcha, Aba Amádé birtoka, de a rozgonyi csata után a király elvette tőle, majd hívének, Drugeth Fülöpnek adta. Később a Sirokay, Fricsy, Hedry és Bertóty család birtoka. Római katolikus temploma már a 14. század elején állt. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi Imre nevű papját, aki 8 garast fizetett. 1427-ben 28 portája adózott. 1454-ben a Frichy, Hedra és Bertóty család a főbb birtokosai.

1543-ban 10 portája adózott. Itt is terjedt a reformáció és 1610-ben a templom is az evangélikusoké lett. A falu első evangélikus lelkésze 1614-ből ismert. Az 1708 és 1711 között dühöngő pestisjárványnak a lakosság kétharmada esett áldozatul. Az ellenreformáció hatására a templom 1712-ben újra visszakerült a katolikusokhoz. 1773-ban az egyházi vizitáció szerint a községben 808 katolikus és 16 evangélikus élt. 1787-ben 142 házában 975 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SIROKA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berthold Uraság, és többek, lakosai katolikusok, fekszik Szvinka patakhoz közel, Eperjeshez 3 mértföldnyire; határja hegyes vőlgyes, réttye, legelője, fája elég van.”^[2]

1828-ban 152 háza volt 1136 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1849. február 5-én zajlott a Branyiszkói ütközet a magyar honvédsereg és a császári csapatok között.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Siroka, népes tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez nyugotra 3 mfd., a szepesi postaútban, 115 kath., 44 zsidó lak. Kathol. paroch. templom. Több urasági lakház. Vendégfogadó. Határa igen nagy; tágas szép erdőiben bő legelője van, a honnan a juh és marhatenyésztés nagy fontosságú; szénája elég. F. u. a Berthóty és Hedry nemzetségek. – A Braniszló hegye alatt, s a Szoinka vize mellett fekszik, melly malmokat hajt.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 1060 lakosából 934 szlovák és 26 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1038-an lakták, ebből 937 szlovák és 35 magyar anyanyelvű.

1900-ban 942 lakosából 867 szlovák és 34 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 983-an lakták, ebből 907 szlovák és 38 magyar anyanyelvű.

1921-ben 1028 lakosából 963 szlovák és 1 magyar volt.

1930-ban 1084 lakosából 1051 szlovák volt.

1991-ben 2107 lakosából 2102 szlovák volt.

2001-ben 2304-en lakták: 2279 szlovák és 1 magyar.

2011-ben 2400-an lakták, ebből 2354 szlovák és 1 magyar.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, 1773-ban barokk stílusban újjáépítették. A templomban 1487-ből származó késő gótikus epitáfium található.
• Kápolnája 1824-ben épült.

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó
• Siroka Szlovákia térképén

Lásd még

• Branyiszkó