Ronnie Peterson
Nem tévesztendő össze a következővel: Ronney Pettersson. |
Ronnie Peterson | |
Peterson 1978-ban a holland nagydíjon | |
Életrajzi adatai | |
Született | 1944. február 14. Örebro |
Elhunyt | 1978. szeptember 11. (34 évesen)[1][2][3] Milánó |
Nemzetisége | svéd |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 1970 – 1978 |
Csapata | March, Tyrrell, Lotus |
Nagydíjak száma | 123 |
Világbajnoki címek | 0 |
Győzelmek | 10 |
Dobogós helyezések | 26 |
Első rajtkockák | 14 |
Leggyorsabb körök | 9 |
Első nagydíj | 1970-es monacói nagydíj |
Első győzelem | 1973-as francia nagydíj |
Legutolsó győzelem | 1978-as osztrák nagydíj |
Legutolsó nagydíj | 1978-as olasz nagydíj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ronnie Peterson témájú médiaállományokat. |
Bengt Ronnie Peterson (Örebro, 1944. február 14. – Milánó, Olaszország, 1978. szeptember 11.) svéd autóversenyző. A Formula–1-ben haláláig a March, a Tyrrell és a Lotus csapatoknál versenyzett.
A Formula–1 előtt
Sok Formula–1-es autóversenyzőhöz hasonlóan ő is gokart-versenyeken tűnt fel először. 1963-as és 1964-es svéd győzelmei után 1966-ban áttért a Formula–3-ra az édesapja, Bengt Peterson által tervezett járművel, amelyet egy Brabham mintájára készített. Ebben az évben Dalslandban harmadik helyezést ért el a Formula–3-ban. 1967-ben néhány alkalommal visszatért a gokart-versenyzéshez. 1968-ban lecserélte a Brabhamet a Tecno Racing Car egyik autójára, és 26 Formula–3-as versenyéből 12-t meg is nyert. 1969-ben szintén a Formula–3-ban Monacóban győzelmet aratott, majd ugyanebben az évben az európai nagydíjat is megnyerte. Ez az év sikeres volt Peterson számára: 16 futamgyőzelme volt, kétszer volt második helyezett, három alkalommal pedig harmadik helyen ért célba.[4]
A Formula–1-ben
Az 1970-es monacói nagydíjon mutatkozott be a Colin Crabbe Racing csapat színeiben. A rendelkezésre álló szűk pénzügyi keret nem tette lehetővé, hogy annyit teszteljenek, mint a nagyobb csapatok, Peterson mégis 12. helyen végzett az időmérő edzésen a 16 versenyzőből. Csapatából ő ért célba egyedül, hetedikként. 1971-re a March szerződtette a pilótát, aki nagyon jó időket futott a March 711-es versenyautóval. Monacóban szerezte meg pályafutása első pontjait, rögtön egy második pozícióval. A dobogó középső fokára állt Nagy-Britanniában is, az év versenyén, Monzában pedig úgy tűnt, összejöhet első győzelme. Regazzoni emlékezetes rajtjával az első helyre jött fel a negyedik sorból. Regazzoni után Peterson vezetett, majd Stewart után Regazzoni visszavette az első helyet. A futam végére többen is esélyesek voltak a győzelemre, végül azonban mindössze 0,01 másodperccel ismét második lett Peter Gethin mögött. A szezont összesen négy második és egy harmadik hellyel zárta, ezzel pedig a csaknem kétszer annyi pontot szerző, domináns Jackie Stewart mögött második lett a bajnokságban. Érdemeit nagyobbítja, ha hozzátesszük, hogy egyetlen másik March-pilóta sem tudott pontot szerezni. 1972-ben Peterson és a March menetelése megszakadt, a brit csapat három verziót épített autójából, mire végre sikerült viszonylag versenyképes modellel előállnia. Peterson egyetlen dobogós eredményt szerzett a Nordschleifén, a bajnokságot pedig 9. helyen zárta. Valós teljesítményét mutatja, hogy csapattársa ezúttal is nulla ponttal zárt, márpedig ebben az évben a svéd az újonc Niki Laudát kapta maga mellé.
Az 1972-es szezon végén Peterson elhagyta a Marchot, és a címvédő csapathoz, a Lotushoz igazolt, ahol Emerson Fittipaldi csapattársa lett. 1973-ban, a francia nagydíjon szerezte pályafutása első győzelmét a Formula–1-ben. 1973-ban négy futamot nyert (a francia, az osztrák, az olasz és az amerikai nagydíjat), ez a világbajnokság harmadik helyéhez volt elég. 1974-ben a Lotus 76-os autóval – amelyet sem ő, sem csapattársa, Jacky Ickx nem szívlelt – háromszor lett első, egyszer harmadik, és hat futamon nem ért célba. Így a világbajnoki ranglistán ötödik helyen végzett. Az 1975-ös év sikertelen volt a Lotus csapat számára, Ickx és Peterson is egy régebbi Lotus modellel versenyeztek. A csapatfőnök, Colin Chapman próbálta visszatartani a svéd pilótát, 1976-ban egy Lotus 77-tel indult a brazil nagydíjon, ám az olasz nagydíjat már a March csapat visszatérőjeként nyerte meg. A következő évben a Tyrrellhez igazolt és a hatkerekű P34-essel versenyzett. Egyszer állhatott a szezon során a dobogóra, amikor harmadikként végzett a belga nagydíjon. 1978-ban ismét a Lotus csapat színeiben versenyzett, Mario Andretti csapattársaként. A két pilóta magasan kiemelkedett az akkori mezőnyből. Abban a szezonban két futamot nyert, mert szerződése megakadályozta abban, hogy megelőzze csapattársát. Első lett a dél-afrikai nagydíjon, amelyen az utolsó körben vette át a vezetést Patrick Depailler-től, valamint az osztrák nagydíjon is elsőként állhatott a dobogóra. Utolsó versenyéig, az olasz nagydíjig Andrettivel osztoztak az 1-2. helyeken. 1979-re biztos helye lett volna a McLarennél.
A Formula–2-ben
1970-ben a Formula–1 mellett az akkori szokásnak megfelelően a Formula–2-ben is szerepelt. Itt a gyári March csapat pilótája volt. Az összetett bajnokság negyedik pozíciója elegendő volt ahhoz, hogy a következő évben már a gyári csapat tagja legyen. A következő szezonban Nagy-Britanniában, Franciaországban, Svédországban, Ausztriában és az utolsó előtti versenyen Peterson győzni tudott. Carlos Reutemannt 14 ponttal előzte meg a végelszámolásban, ezzel a Formula–2-es bajnoki címet is megnyerve. 1976-ig még részt vett néhány versenyen a sorozatban, és győzelmeket is szerzett.
Halála
1978. szeptember 10-én az olasz nagydíjon Peterson harmadikként rajtolt, a verseny első körében ütközött Hunttal, majd a védőkorlátnak csapódott. A baleset látszólag nem volt különösebben súlyos, a sérült pilótát társai hamar kiszabadították az időközben lángra kapott versenyautóból. Ezt követően a milánói kórházba szállították törött lábával, másnap reggel azonban zsírembólia miatt meghalt.
2008-ban szülővárosában, Örebróban múzeumot nyitottak a tiszteletére.[5]
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1970 | Antique Automobiles Racing Team | RSA | ESP | MON 7 | BEL Hn | HN | 0 | |||||||||||||
Colin Crabbe Racing | NED 9 | FRA Ki | GBR 9 | GER Ki | AUT | ITA Ki | CAN Hn | USA 11 | MEX | |||||||||||
1971 | March | RSA 10 | ESP Ki | MON 2 | NED 4 | FRA Ki | GBR 2 | GER 5 | AUT 8 | ITA 2 | CAN 2 | USA 3 | 2. | 33 | ||||||
1972 | March | ARG 6 | RSA 5 | ESP Ki | MON 11 | BEL 9 | FRA 5 | GBR 7 | GER 3 | AUT 12 | ITA 9 | CAN Kiz | USA 4 | 9. | 12 | |||||
1973 | Lotus | ARG Ki | BRA Ki | RSA 11 | ESP Ki | BEL Ki | MON 3 | SWE 2 | FRA 1 | GBR 2 | NED 11 | GER Ki | AUT 1 | ITA 1 | CAN Ki | USA 1 | 3. | 52 | ||
1974 | Lotus | ARG 13 | BRA 6 | RSA Ki | ESP Ki | BEL Ki | MON 1 | SWE Ki | NED 8 | FRA 1 | GBR 10 | GER 4 | AUT Ki | ITA 1 | CAN 3 | USA Ki | 5. | 35 | ||
1975 | Lotus | ARG Ki | BRA 15 | RSA 10 | ESP Ki | MON 4 | BEL Ki | SWE 9 | NED 15 | FRA 10 | GBR Ki | GER Ki | AUT 5 | ITA Ki | USA 5 | 13. | 6 | |||
1976 | Lotus | BRA Ki | 11. | 10 | ||||||||||||||||
March | RSA Ki | ESP Ki | BEL Ki | MON Ki | SWE 7 | FRA 19 | GBR Ki | GER Ki | AUT 6 | NED Ki | ITA 1 | CAN 9 | USA Ki | JPN Ki | ||||||
Theodore | USW 10 | |||||||||||||||||||
1977 | Tyrrell | ARG Ki | BRA Ki | RSA Ki | USW Ki | ESP 8 | MON Ki | BEL 3 | SWE Ki | FRA 12 | GBR Ki | GER 9 | AUT 5 | NED Ki | ITA 6 | USA 16 | CAN Ki | JPN Ki | 14. | 7 |
1978 | Lotus | ARG 5 | BRA Ki | RSA 1 | USW 4 | MON Ki | BEL 2 | ESP 2 | SWE 3 | FRA 2 | GBR Ki | GER Ki | AUT 1 | NED 2 | ITA Ki | USA | CAN | 2. | 51 |
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ronnie Peterson című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ GeneaStar
- ↑ Hivatalos weboldal, 2006. február 27. [2008. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
- ↑ „Megnyílt a Ronnie Peterson múzeum”, Autosport.com, 2008. június 3. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
További információk
- Hivatalos weboldal (angolul)
- Profilja a grandprix.com honlapon (angolul)
- Profilja a statsf1.com honlapon (angolul)
- Videó a végzetes balesetéről
- Formula–1-portál
- Sportportál