Radóc (Románia)

Ez a szócikk a romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Radóc (egyértelműsítő lap).

Radóc (Rădăuți)
Radóc címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bukovina
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Suceava
Községközpont	Rădăuți
Polgármester	Mihai Frunză
Irányítószám	725400
Körzethívószám	230
SIRUTA-kód	146628
Népesség
Népesség	24 292 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság	7 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség	752,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	374 m
Terület	32,3 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″47.8425, 25.91916666666747.842500°N 25.919167°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″47.8425, 25.91916666666747.842500°N 25.919167°E
Radóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Radóc (románul Rădăuți, németül Radautz, jiddisül ראַדעװיץ, lengyelül Radowce) romániai város, jelenleg Suceava megyébe tartozik.

Radóc romániai város az egykori Bukovina déli részén, hozzávetőleg 25 kilométerre délnyugatra a szeretvásári (Siret) határátkelőhelytől, és 37 kilométerre a megyeszékhelytől, Szucsávától. Az Északkeleti-Kárpátoktól keletre fekszik. Jelenleg az észak-romániai Suceava megyébe tartozik.

A település nevének eredetére két elképzelés is létezik. Az egyik szerint egy 1392-ben kelt dokumentumban Radomir bojár falvának említése a jelenlegi Radócot jelenti, tehát a név jelentése e szerint Radomir falva lenne. A másik verzió szerint a név sokkal régebbi eredetű, és a latin Rottacenum (a római katonák használták ezt az elnevezést a közeli Szeretvásár helyén lévő egykori helyőrségre) szláv átalakításából származik. Mindenesetre a település első írásos megemlítésére Radóc néven 1412-ben került sor egy dokumentumban.

Radóc a 14. század közepén már egy virágzó település volt itt, ezért I. Bogdán, az Államalapító (1359-1365) elhatározta, hogy itt építi fel az ország legkitűnőbb templomát, amely a keleti ortodox püspökség székhelye lesz. Ez a legrégebbi kőből épült templom egész Bukovinában, a közelében állították fel I. Bogdán moldvai fejedelem fehér lovasszobrát. A Szent Miklós templom (Bogdán kolostor) körül a régészek felfedeztek egy Bogdán korát megelőző kultúrréteget is, ami az államalapítást megelőző központ meglétét támasztja alá.

A Nagy István moldvai fejedelem által Radócnak adományozott vásártartási jog nagymértékben elősegítette a város fejlődését.

A középkorban nagyszámú zsidó népesség menekült a városba a zsidóüldözések elől, és egészen a második világháború végéig jelentős tényezői voltak Radóc mindennapjainak.

A Habsburg időszakban Bukovina egyik legjelentősebb városának számított, ekkor nagyszámú német ajkú telepes érkezett a településre.

Az első világháborút lezáró békeszerződés Bukovina déli részét Radóccal együtt Romániához csatolta.

• Szent Miklós templom (Bogdán kolostor)
• Vasútbarátok számára lehet érdekes a főutcán Dorniești felé ballagó vonat: [1]

• A város honlapja