Rádzsasztán
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Rádzsasztán | |
Közigazgatás | |
Ország | India |
Főváros | Dzsaipur |
Legnagyobb város | Dzsaipur |
Rövidítés | IN-RJ |
Hivatalos nyelv | hindi, rádzsasztáni |
Alapítás | 1956. november 11. |
Kerületek | 32 |
Terület | 342 239 km², 1. a listán |
Törvényhozás | |
Típusa | Egykamarás parlament |
törvényhozás létszáma | 200 |
Kormányzó | Kalraj Mishra |
Főminiszter | Ashok Gehlot |
Népesség | |
Teljes népesség | 68 548 437 fő (2011)[1] |
Rangsorban | 8. |
Népsűrűség | 165 fő/km² |
Rádzsasztán weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rádzsasztán témájú médiaállományokat. |
Rádzsasztán (hindi nyelven राजस्थान Rádzsaszthán, angolul Rajasthan) a legnagyobb területű indiai állam az ország ÉNy-i részén; csak kicsit kisebb, mint Németország.
Újraalakulása 1949. március 30-án történt, amikor a korábbi rádzsput hercegi államok (ismeretes még Rājputāna, csakúgy mint Rājwār néven) beolvadtak az indiai államba.
Története
Rádzsasztán kezdetben egymással rivalizáló harcos rádzsput klánokból állt, akik a Naptól, a Holdtól és a tűztől származtatták magukat. A későbbi Indiának ezt a részét több mint 1000 éven át uralták. Bár kényszerházasságokkal és átmeneti szövetségekkel többé-kevésbé békében éltek, a büszkeség és függetlenség mindig elsődleges szempontjuk volt; idejük és energiájuk nagy részét egymás közötti civódással töltötték. Ez ahhoz vezetett, hogy nem tudtak összefogni a Mogul Birodalommal szemben, amely leigázta őket.
Ugyanakkor a rádzsputok érzéke a büszkeségre páratlan volt. A rádzsput harcosok akkor is bátran harcoltak, ha nem volt esélyük a győzelemre, és amikor meg kellett volna adniuk magukat, lovagias öngyilkosságot követtek el (dzsauhar). A harcosok felvették sáfrányszínű övüket, és rárontottak az ellenségre (akkor is, ha az a biztos halált jelentette), miközben az asszonyok és gyerekek halotti máglyán égtek el. A moguloknak természetesen nehézségeik voltak egy ilyen gondolkodású nép kormányzásával. Amikor a Mogul Birodalom lehanyatlott, a rádzsputok lassan kezdték visszakapni függetlenségüket, egészen a britek megérkezéséig. A legtöbb rádzsput állam szövetségre lépett a britekkel, ami lehetővé tette, hogy viszonylag önállóak maradhassanak, de ez politikai és gazdasági megszorításokkal járt.
A szövetség a britekkel végül a rádzsputok uralmának végéhez vezetett a 20. század elejére. Büszkeség és önfeláldozás helyett a maharadzsák anyagi javaikat arra fordították, hogy utazgattak a világban, és egész emeleteket béreltek ki luxushotelekben (maguk és személyzetük számára). Ez a pazarlás megfelelt a briteknek, de a társadalomra rendkívül hátrányos volt. Amikor India elnyerte függetlenségét (1947. augusztus 15.), a kontinensen Rádzsasztánban volt a legrövidebb a várható életkor, és a legnagyobb az írástudatlanok aránya.
India függetlenedése után a Kongresszus Pártnak meg kellett egyeznie ezekkel a névleg önálló rádzsput államokkal, hogy az új India létrejöhessen. Az uralkodók megtarthatták címeiket, ingatlanjaikat és helyzetükkel arányos éves illetményt kaptak az 1970-es évek elejéig, amikor is Indira Gandhi megszüntette a címeket és az ellátmányokat (ingatlanaikat is erősen korlátozta). Rádzsasztán ezután gazdasági fejlődésnek indult, de maga az állam még igen szegény volt.
Népesség
Rádzsasztán vallási megoszlása (2011)[2]
Az írástudás szintje a hagyományok miatt nagyon eltér a férfiak és a nők esetén (különösen vidéken). A férfiak esetén az írástudás 76%-os, míg a nők esetén 44%-os (2008). Ez jelentős emelkedés az 1961-es 18%-ról, és az 1991-es 39%-ról, de a 60%-os átlag elmarad az országos 65%-tól. A nemek közötti különbség országosan itt a legnagyobb.
Nyelvi megoszlás
A lakosság zöme hindi nyelven beszél (91%), a maradék bhili (5%), pandzsábi (2%), és urdu (1%) nyelveket használja.
Vallási megoszlás
A lakosság zöme hindu (88%), jelentős még a muszlimok száma (9%), a többi vallás követője elenyésző.
lásd még a vallás Indiában
Főbb városok
A legnagyobb városok a 2011-es népszámlálás alapján:
Rangsor | Város | Népesség | Rangsor | Város | Népesség |
---|---|---|---|---|---|
1 | Dzsaipur | 3.073.350 | 8 | Alvar | 315.310 |
2 | Dzsódhpur | 1.033.918 | 9 | Bharatpur | 252.109 |
3 | Kota | 1.001.365 | 10 | Sikar | 237.579 |
4 | Bíkánér | 647.804 | 11 | Pali | 229.956 |
5 | Ádzsmír | 542.580 | 12 | Sri Ganganagar | 224.773 |
6 | Udaipur | 451.735 | 13 | Tonk | 165.363 |
7 | Bhilwara | 360.009 | 14 | Kishangarh | 155.019 |
Közigazgatás
Az állam 33 kerületre és 7 körzetre van felosztva.[3]
Kerület | Székhely | Terület | Népesség (2011) | Népsűrűség |
---|---|---|---|---|
Ajmer | Ajmer | &0000000000008481.0000008 481 km² | &0000000002583052.0000002 583 052 | &0000000000000305.000000305 fő/km² |
Alwar | Alvar | &0000000000008380.0000008 380 km² | &0000000003674179.0000003 674 179 | &0000000000000438.000000438 fő/km² |
Banswara | Banswara | &0000000000004522.0000004 522 km² | &0000000001797485.0000001 797 485 | &0000000000000397.000000397 fő/km² |
Baran | Baran | &0000000000006992.0000006 992 km² | &0000000001222755.0000001 222 755 | &0000000000000175.000000175 fő/km² |
Barmer | Barmer | &0000000000028387.00000028 387 km² | &0000000002603751.0000002 603 751 | &0000000000000092.00000092 fő/km² |
Bharatpur | Bharatpur | &0000000000005066.0000005 066 km² | &0000000002548462.0000002 548 462 | &0000000000000503.000000503 fő/km² |
Bhilwara | Bhilwara | &0000000000010455.00000010 455 km² | &0000000002408523.0000002 408 523 | &0000000000000230.000000230 fő/km² |
Bikaner | Bikaner | &0000000000030239.00000030 239 km² | &0000000002363937.0000002 363 937 | &0000000000000078.00000078 fő/km² |
Bundi | Bundi | &0000000000005776.0000005 776 km² | &0000000001110906.0000001 110 906 | &0000000000000192.000000192 fő/km² |
Chittorgarh | Chittorgarh | &0000000000007822.0000007 822 km² | &0000000001544338.0000001 544 338 | &0000000000000197.000000197 fő/km² |
Churu | Churu | &0000000000013835.00000013 835 km² | &0000000002039547.0000002 039 547 | &0000000000000147.000000147 fő/km² |
Dausa | Dausa | &0000000000003432.0000003 432 km² | &0000000001634409.0000001 634 409 | &0000000000000476.000000476 fő/km² |
Dholpur | Dholpur | &0000000000003033.0000003 033 km² | &0000000001206516.0000001 206 516 | &0000000000000398.000000398 fő/km² |
Dungarpur | Dungarpur | &0000000000003770.0000003 770 km² | &0000000001388552.0000001 388 552 | &0000000000000368.000000368 fő/km² |
Hanumangarh | Hanumangarh | &0000000000009656.0000009 656 km² | &0000000001774692.0000001 774 692 | &0000000000000184.000000184 fő/km² |
Jaipur | Jaipur | &0000000000011143.00000011 143 km² | &0000000006626178.0000006 626 178 | &0000000000000595.000000595 fő/km² |
Jaisalmer | Jaisalmer | &0000000000038401.00000038 401 km² | &0000000000669919.000000669 919 | &0000000000000017.00000017 fő/km² |
Jalor | Jalor | &0000000000010640.00000010 640 km² | &0000000001828730.0000001 828 730 | &0000000000000172.000000172 fő/km² |
Jhalawar | Jhalawar | &0000000000006219.0000006 219 km² | &0000000001411129.0000001 411 129 | &0000000000000227.000000227 fő/km² |
Jhunjhunu | Jhunjhunu | &0000000000005928.0000005 928 km² | &0000000002137045.0000002 137 045 | &0000000000000361.000000361 fő/km² |
Jodhpur | Jodhpur | &0000000000022850.00000022 850 km² | &0000000003687165.0000003 687 165 | &0000000000000161.000000161 fő/km² |
Karauli | Karauli | &0000000000005524.0000005 524 km² | &0000000001458248.0000001 458 248 | &0000000000000264.000000264 fő/km² |
Kota | Kota | &0000000000005217.0000005 217 km² | &0000000001951014.0000001 951 014 | &0000000000000374.000000374 fő/km² |
Nagaur | Nagaur | &0000000000017718.00000017 718 km² | &0000000003307743.0000003 307 743 | &0000000000000187.000000187 fő/km² |
Pali | Pali | &0000000000012387.00000012 387 km² | &0000000002037573.0000002 037 573 | &0000000000000164.000000164 fő/km² |
Pratapgarh | Pratapgarh | &0000000000004449.0000004 449 km² | &0000000000867848.000000867 848 | &0000000000000195.000000195 fő/km² |
Rajsamand | Rajsamand | &0000000000004655.0000004 655 km² | &0000000001156597.0000001 156 597 | &0000000000000248.000000248 fő/km² |
Sawai Madhopur | Sawai Madhopur | &0000000000004498.0000004 498 km² | &0000000001335551.0000001 335 551 | &0000000000000297.000000297 fő/km² |
Sikar | Sikar | &0000000000007732.0000007 732 km² | &0000000002677333.0000002 677 333 | &0000000000000346.000000346 fő/km² |
Sirohi | Sirohi | &0000000000005136.0000005 136 km² | &0000000001036346.0000001 036 346 | &0000000000000202.000000202 fő/km² |
Sri Ganganagar | Sri Ganganagar | &0000000000010978.00000010 978 km² | &0000000001969168.0000001 969 168 | &0000000000000179.000000179 fő/km² |
Tonk | Tonk | &0000000000007194.0000007 194 km² | &0000000001421326.0000001 421 326 | &0000000000000198.000000198 fő/km² |
Udaipur | Udaipur | &0000000000011724.00000011 724 km² | &0000000003068420.0000003 068 420 | &0000000000000262.000000262 fő/km² |
Turizmus
Fő látnivalók:
- Dzsaipur
- Udaipur
- Dzsaiszalmer
- Abu-hegy dzsaina templomai
- Rádzsasztáni hegyi erődök
- Dzsódhpur (Jodhpur)
- Ádzsmír (Ajmer) és Puskár (Puskhar)
- Ranakpur dzsaina temploma
- Bikaner
- Búndí
Galéria
- Ámbér-palota, Dzsaipur
- Dzsodhpur erődje
- Udaipur
- Szádhuk
- Pushkár
- Abu-hegyi dzsaina templom
- Bikaner, palota-belső
-
-
Jegyzetek
Források
- Lonely Planet sorozat: India (2010)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rajasthan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap