Phenjan
Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros, valamint a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. |
Phenjan (P'yŏngyang) | |
Óramutató járásnak megfelelően bal fentről: a város látképe a Tedong (Taedong) folyóval, a Dzsucse (Juche)-torony, Diadalív, Tongmjong (Tongmyŏng) király sírja, Puhung (Puhŭng) állomás a phenjan (p'yŏngyang)i metró vonalán, Egyesítés Diadalíve és Kumszuszan (Kŭmsusan) Nap Palotája | |
Becenév: a forradalom fővárosa (혁명의 수도)[1] Korea szíve (조선의 심장)[2] | |
Helyi elnevezés | |
Hangul | 평양직할시 |
Handzsa | 平壤直轄市 |
Átdolgozott átírás | P'yŏngyang chikhalsi |
Magyaros átírás | Phjongjang csikhalsi |
Közigazgatás | |
Ország | Észak-Korea |
Megye | 2 |
Rang | közvetlenül irányított város |
Kerületei | 18 |
Népi tanácselnök | Csha Hirim (Ch'a Hŭi-rim) |
Felelős párttitkár | Kim Jonghvan (Kim Yong-hwan) |
Népesség | |
Teljes népesség | 2 863 000 fő (2015)[3] |
Népsűrűség | 2272,22 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 27 m |
Terület | 1260 km² |
Időzóna | Koreai idő, UTC+9:00 |
é. sz. 39° 01′ 00″, k. h. 125° 44′ 51″39.016666666667, 125.747539.016667°N 125.747500°EKoordináták: é. sz. 39° 01′ 00″, k. h. 125° 44′ 51″39.016666666667, 125.747539.016667°N 125.747500°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Phenjan (P'yŏngyang) témájú médiaállományokat. |
Phenjan (kiejtése magyar beszédben: [phenjan], nem pedig *[fenjan])[4][5] vagy a koreai neve után Phjongjang[6] (hangul: 평양, handzsa: 平壤, RR: Pyeongyang?) a tengerszint felett csupán 27 méterrel fekvő település a Tedong (Taedong) folyó partján, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, azaz Észak-Korea fővárosa.
Mondák nyomán a Tangun (Dangun) király által alapított Aszadal (Asadal) nevű településsel azonosítják. A város egykoron a koreai kereszténység fellegvára volt, ma azonban a többnyire ateista Észak-Korea legnagyobb városa. A koreai háború utáni újjáépítés óta a város látképét egy nagyon különleges stílus, a szocialista realizmus és a hagyományos koreai stílus keveredése határozza meg. Közigazgatási rendszere 19 körzetre osztja: 18 kerületre, és egy megyére. A 2011-es közigazgatási reformok óta a város területe csupán kétharmada az eredetinek.[7]
A városban összesen öt vallási építmény található: négy keresztény templom (egy katolikus, kettő protestáns, egy görögkeleti), illetve egy mecset.[8] Lélekszáma 2,8 millió fő,[9] és habár sokáig éttermei csak a koreai konyhát képviselték, a közelmúltban számos külföldi stílusú létesítmény is nyílt a városban, mint például kínai,[10] olasz[11] és japán éttermek.[12]
Tömegközlekedésének gerince a phenjan (p'yŏngyang)i metró, amely 1973-as megnyitásával a Koreai-félsziget első földalatti vasútja.[13]
Megnevezései
Neve szó szerint síkságot, sík földterületet jelent, eredeti kiejtése Puruna (부루나) volt. Történelmi nevei közé tartozik Rjugjong (류경; 柳京, Ryugyŏng), melynek jelentése „a füzek fővárosa”, fűzfái a költészetben is megjelentek. A 21. században is számos épület viseli ezt a régi nevet, közülük a legismertebb a Rjugjong Hotel (Ryugyŏng Hotel). Egy ideig a neve Szogjong (서경; 西京, Sŏgyŏng), tehát „nyugati főváros” volt, habár csupán tartományi székhely szerepét töltötte be.[14]
Az 1910-től 1945-ig tartó japán megszállás ideje alatt a város kínai írásjegyeinek japán olvasata, Heidzsó (Heijō) volt a város megnevezése. A város beceneve a 20. század elejétől „Korea Jeruzsáleme” lett, mivel a koreai kereszténység központjává vált. Ez egészen 1948-ig, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásáig tartott.[15]
Kim Ir Szen (Kim Il-sung) 1994-es halála után Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il) néhány tanácsadója felvetette az ötletet, miszerint Phenjant (P'yŏngyangot) Kim Ir Szen (Kim Il-sung)-városra (김일성시; 金日成市) illene átnevezni, azonban mások szerint a déli fővárost, Szöul (Seoul)t kellett volna ezen a néven hívni (ahogy a dél-vietnámi fővárosból, Saigonból Ho Si Minh-város lett), Phenjan (P'yŏngyang) pedig a Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il)-város (김정일시; 金正日市) nevet kapta volna. Végül elvetették a javaslatot.[16]
A magyar Phenjan névalak az orosz Пхеньян átírása, kiejtése is helytelenül lett fenjan az első két betű rossz olvasásából.[4]
Földrajza
Phenjan (P'yŏngyang) az ország nyugati-középső részén helyezkedik el, egy síkságon, amely kb. 50 km-re található a Koreai-öböltől, a Sárga-tenger egyik ágától. A Tedong (Taedong) folyó délnyugati irányba haladva szeli ketté a várost. A Phenjan (P'yŏngyang)-síkság, ahol a város található, egyike a Koreai-félsziget legnagyobb síkságainak (a másik a Cserjong (Chaeryŏng)-síkság), amelyek megközelítőleg azonos méretűek, 500 négyzetkilométeresek.[17]
A Tedong (Taedong) phenjan (p'yŏngyang)i szakaszán három sziget található: Turuszom (두루섬; „széles sziget”, Turusŏm), Janggakto (양각도; 羊角島, Yanggakdo) és Rungnado (릉라도; 綾羅島, Rŭngrado).
Éghajlata
A város éghajlata nedves kontinentális, télen Szibéria felől fújó hideg, száraz szelek a jellemzőek, amelyek a teleket különösen hideggé teszik, és novembertől a következő év márciusáig tartó fagyot is eredményezhetnek, bár január kivételével a nappali átlaghőmérséklet minden hónapban valamivel fagypont felett alakul. A tél általában sokkal szárazabb, mint a nyár, a havazás átlagosan 37 napig tart.
A száraz, hideg tél és a nyirkos, meleg nyár közti átmenet április 22-e, az őszi „váltás” október 16-a környékén történik. A város egyik jellegzetessége a tavaszi hőmérséklet-ingadozás: nappal magas a hőmérséklet, éjszaka pedig alacsony. Ebben az évszakban a város átlaghőmérséklete mégis magasabb, mint az azonos szélességi fokon fekvő keleti- és nyugati-parti településeké. Nyáron, június és szeptember között az átlagos napi hőmérséklet gyakran meghaladja a 20 °C-ot.[18]
A városban a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet –30,2 °C volt (1949), a legmagasabb pedig 37,2 °C (1939).[18]
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 11,0 | 15,9 | 22,5 | 29,3 | 35,2 | 37,1 | 37,2 | 36,7 | 34,6 | 28,9 | 23,2 | 14,3 | 37,2 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −0,8 | 2,4 | 8,9 | 17,1 | 22,6 | 26,7 | 28,6 | 28,9 | 24,7 | 18,2 | 9,4 | 1,7 | 15,8 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −5,8 | −2,7 | 3,6 | 11,0 | 16,8 | 21,6 | 24,7 | 24,7 | 19,5 | 12,5 | 4,6 | −2,8 | 10,7 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −10,7 | −7,8 | −1,8 | 4,9 | 10,9 | 16,5 | 20,7 | 20,5 | 14,3 | 6,7 | −0,3 | −7,2 | 5,6 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −28,5 | −23,4 | −18,8 | −4,5 | 1,4 | 7,0 | 12,3 | 12,3 | 2,7 | −6,6 | −19,9 | −30,2 | −30,2 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 12 | 11 | 24 | 50 | 72 | 90 | 275 | 212 | 100 | 40 | 35 | 16 | 937 |
Átl. páratartalom (%) | 70 | 66 | 63 | 61 | 66 | 72 | 82 | 81 | 77 | 73 | 72 | 71 | 71 |
Havi napsütéses órák száma | 184 | 197 | 231 | 237 | 263 | 229 | 181 | 204 | 222 | 214 | 165 | 165 | 2492 |
Forrás: World Meteorological Organization,[19] Deutscher Wetterdienst[20][21] |
Történelme
Phenjan (P'yŏngyang) területe már a Cshulmun (Ch'ulmun)- és Mumun-korszakokban (i. e. 8000 – i. sz. 300) is lakott volt, amelyet az 1950-es években feltárt ősi települések maradványai is bizonyítanak.[22] Elődjét a legenda szerint i. e. 2333-ban alapította Vanggomszong (왕검성; 王儉城, Wanggeomseong) néven Tangun (Dangun), a koreai államalapító. Az észak-koreai hagyományok Aszadal (Asadal)lal (아사달; 阿斯達), Kodzsoszon (Kojosŏn) hajdani fővárosával azonosítják.[23]
Valószínű, hogy a város területe később Üman Csoszon (Wiman Chosŏn)hoz, egy rövid életű államhoz tartozott. A Han-dinasztia uralkodója, Han Vu-ti (Han Wu-ti) Phenjan (P'yŏngyang) egyik mai kerülete, a Rangnang-kujok (Rangnang-kuyŏk) területén parancsnokságok felépítését rendelte el, melyek központja a Lölang (Lelang) (樂浪; koreai olvasatban: Rangnang) nevet kapta. Számos régészeti lelet a későbbi, Keleti Han (i. sz. 25–220) korból arra enged következtetni, hogy a Han-csapatok fosztogattak a környéken később.
A három királyság korszakában megalakult Rangnang (락랑국; 樂浪國) 313-ig tartott ki, ekkor Kogurjo (Koguryŏ) bekebelezte.
427-ben Kogurjo (Koguryŏ) fővárosa, 668-ban a kínai Tang-dinasztia keleti protektorátusának székhelye lett, amely nyolc évvel később, 676-ban Silla uralma alá került.
Csoszon (Chosŏn) idején Phjongan (P'yŏngan) tartomány székhelye volt.
Az Imdzsin (Imjin) háború idején Phenjan (P'yŏngyang) a japán csapatok kezére került, egészen annak 1593-as visszafoglalásáig.[24] A kései 17. században átmenetileg mandzsuk megszállása alatt állt, amíg a koreaiak békeszerződést nem kötöttek velük. A 16. században a kereszténység hatása elérte Koreát. Phenjan (P'yŏngyang) a kereszténység koreai terjeszkedésének fellegvára lett, és 1880-ra több mint 100 templom épült itt. Ekkortájt már több protestáns hittérítővel rendelkezett, mint akármelyik ázsiai város.[24]
1890-ben a város lélekszáma 40 ezer volt.[25] 1894-ben, az első kínai–japán háború idején itt ütköztek meg a küzdő felek, amely a város részleges elpusztulásához és elnéptelenedéséhez vezetett. 1896-ban kettéválasztották Phjongan (P'yŏngan) tartományt, ekkortól a város Dél-Phjongan (P'yŏngan) székhelye lett.
1910-től, a gyarmati időszakban a város neve Heidzsó lett. 1931 júliusában, a Vanpaosan (Wanpaoshan)-incidens következtében kínai-ellenes tüntetések zajlottak a városban, többnyire a korabeli sajtó túlzásai miatt.[26]
1938-ra népessége meghaladta a 235 ezer főt.[25]
1948 szeptemberében kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (Észak-Korea), melynek fővárosa lett. Az 1950 és 1953 között zajló koreai háború során a város jelentős része megsemmisült. Észak-koreai kutatók szerint 428 ezer bombát dobtak a városra. A bombák száma több volt, mint a város akkori lakosságáé.[27] 1953 után szovjet támogatással újjáépítették, épületeinek jelentős része ma is a szocializmus stílusjegyeit viseli.
Közigazgatása
Phenjan (P'yŏngyang) 18 kerületből (kujok (kuyŏk)) és 2 megyéből (kun (kun)) áll.
|
|
2010-ben nagyszabású közigazgatási reformok következményeképp a város egyharmadát Észak-Hvanghe (Hwanghae) tartományhoz csatolták. A leválasztott, korábban Phenjan (P'yŏngyang) fennhatósága alá tartozó területek:[7]
- Kangnam (강남군; 江南郡)
- Csunghva (Chunghwa) (중화군; 中和郡)
- Szangvon (Sangwŏn) (상원군; 祥原郡)
- Szungho-kujok (Sŭngho-kuyŏk) (승호구역; 勝湖區域)
2011-ben azonban Kangnam ismét a város része lett, mivel mezőgazdasági hatékonysága stabilizálni tudta Phenjan (P'yŏngyang) élelmiszer-ellátását.[28]
Vallási élete
A város Korea vallási központjának számított a kommunista hatalomátvételig, a koreai háború pusztításainak azonban majdnem minden észak-koreai templom áldozatul esett.[29]
Kivételt képez a Cshilgol (Ch'ilgol) Templom (칠골교회; 칠골敎會), amely 1899-ben épült, és amelyet 1989-ben újítottak fel. 1988-ban felépült a Pongszu (Bongsu) Templom (봉수교회; 鳳岫敎會) és a Csangcshung Katedrális (Changch'ung Katedrális) (장충성당; 長忠聖堂), amely a katolikusok észak-koreai székhelyeként szolgál.
Ezeken kívül még két vallási épület található az észak-koreai fővárosban: a 2006-ban épült Életadó Szentháromság ortodox templom, vagy koreai nevén Csongbek (Chŏngbaek) Templom (정백사원; 貞栢寺院)[30][31] és a 2013-ban Irán támogatásával az iráni nagykövetség udvarában megépült Ar-Rahmán Mecset.[32]
A Phenjani főegyházmegyét 1927. március 17-én szervezték meg, akkor még „Hpyeng-yang Apostoli Prefektúrája” néven.[33] 1944. március 24-én a város apostoli vikáriusa Hong Rjongho (Hong Ryong-ho) lett. 1962. március 10-én a Szentszék püspöki rangra terjesztette fel, azonban valószínű, hogy azóta bebörtönözték és meghalt. A Vatikán hivatalosan csak 2013 júniusában távolította el posztjáról, azóta a Phenjani egyházmegye élén nincs senki, a körzettel adódó esetleges teendőket a Szöuli főegyházmegye érseke látja el.[34]
Az észak-koreai alkotmány ugyan kiáll a vallásszabadság mellett, ugyanakkor számos nemzetközi szervezet, mint pl. az Open Doors szerint Észak-Koreában elnyomják a hívőket. 2016 decemberében azonban már megjelentek a karácsonyi díszek, így például a feldíszített karácsonyfa is.[35]
Gazdasága
Phenjan (P'yŏngyang) Észak-Korea ipari központja.[24] A szén-, vas- és mészkőkészleteknek köszönhetően elsőként épült újjá a koreai háború pusztításai után. A könnyű- és nehézipar egyaránt jelen van a városban, és párhuzamosan fejlődtek.
A nehézipari tevékenységek, mint például a cement-, kerámia-, lőfegyver- és lőszergyártás az ipar magja. A phenjan (p'yŏngyang)i könnyűipar képviselői közé tartoznak többek közt a textil-, lábbeli-, és élelmiszergyártó üzemek.
Megemlítendők továbbá a város határában termesztett gabonafélék, mint például a rizs, a kukorica és a szójabab. A főváros célja a teljes önellátás biztosítása húsból; a város külső kerületein lévő farmokon sertéseket, csirkéket és egyéb haszonállatokat tartanak.[24]
A város évtizedek óta áramkimaradásokkal küzd.[36] A probléma orvosolására építettek Hicshon (Hŭich'ŏn)ban erőműveket, Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il) parancsára. Az építkezés második fázisa 2013 januárjában kezdődött a Cshongcshon (Ch'ŏngch'ŏn) folyón. Az első két erőmű legfeljebb 300 MW-ot tud előállítani.[36]
Phenjan (P'yŏngyang) Észak-Korea számos nagy bevásárlóközpontjának ad otthont, közülük néhány:
- Pothonggang (Pot'onggang) Áruház (보통강백화점; 普通江百貨店)
- Phenjan (P'yŏngyang)i 1. sz. Áruház (평양시제1백화점; 平壤市第一百貨店)
- Phenjan (P'yŏngyang)i 2. sz. Áruház (평양시제2백화점; 平壤市第二百貨店)
- Kvangbok (Kwangbok) Áruház (광복백화점; 光復百貨店)
- Ragvon (Rakwŏn) Áruház (락원백화점; 樂園百貨店)
- Phenjan (P'yŏngyang) vasútállomás áruháza (평양역백화점; 平壤驛百貨店)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Gyermekek Áruháza (평양아동백화점; 平壤兒童百貨店).[37]
A város Hvanggumbol (황금벌; 黃金벌, Hwanggŭmbŏl) boltokkal is rendelkezik, ami egy állami tulajdonú áruházlánc, és az a célja, hogy visszaszorítsa a feketepiacot úgy, hogy azok árainál olcsóbban árusít termékeket. Ez az áruházlánc kifejezetten abból a célból jött létre, hogy az állampolgárok pénzét az állam gazdaságában keringethesse, és az államhatalom fenn tudja tartani az ellenőrzést az ország egyre növekvő piaca felett.[38]
Városkép
A régi Phenjan (P'yŏngyang)ból a koreai háború pusztításai során nem sok maradt meg. A háború után szovjet támogatással, Kim Ir Szen (Kim Il-sung) elképzelései szerint építették újjá. Célja az volt, hogy egy erős főváros látképe fokozza az észak-koreaiak elkötelezettségét és önbecsülését a háború utáni időkben. A végeredmény: széles sugárutak, monumentális középületek, mozaikok és díszes mennyezetek.[17]
Phenjan (P'yŏngyang) kerületekre (구역; kujok (kuyŏk)), azon belül lakótelepekre, szomszédságokra (동; tong (dong)) osztható. Ezek a szomszédságok 5–6 ezer embernek adnak otthont. Számos lakosa toronyházakban lakik. Kim Ir Szen (Kim Il-sung) egyik célja volt, hogy korlátozza a város lakosságát, ezáltal az csendes és tágas lett, egyáltalán nem olyan, mint Kelet-Ázsia nagyvárosai.[17]
A város épületei három részre oszthatóak: emlékművek, hagyományos koreai épületek, illetve toronyházak.[39] Észak-Korea legismertebb látványosságai nagyrészt emlékművek, mint például a Dzsucse (Juche) torony, a phenjan (p'yŏngyang)i diadalív, vagy a manszude (mansudae)i bronzszobrok. Az első közülük egy 170 méter magas gránitoszlop, amely a dzsucse (juche) ideológia szimbóluma. 1982-re készült el, és 25 550 gránittömbből áll – ennyi napot élt meg Kim Ir Szen (Kim Il-sung) 1912 és 1982 között.[39] A város kétségtelenül legismertebb épülete a Rjugjong Hotel (Ryugyŏng Hotel),[39] amely szintek számát tekintve a hetedik legmagasabb épület a világon, magasságát tekintve pedig harmadik, bár még nem nyitott meg.[40][41]
A város látképét toronyházak uralják. A kormány 2011-ben tömeges építkezési programot indított, mely során 100 ezer új lakást építettek meg. A Cshangdzson (Ch'angjŏn) utcai lakáskomplexum is ebből a célból épült, miután Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il), az ország egykori vezetője „szánalmasnak” nevezte az utca akkori látképét.[42] Folyamatos felújítás és építkezés alatt állnak a város lakóépületei, ugyanakkor a szigetelésük gyakran hiányos, ritka, hogy felvonó, illetve a központi fűtésrendszer legyen bennük.[43]
Kim Dzsongun (Kim Jŏng-ŭn) folytatja apja munkáját, kormányzása alatt megépült a színes épületekből álló Mire (Mirae) Tudósok utcája (미래, 未來; Mire (Mirae) = „Jövő”), amelyet 2015 novemberében adtak át.[44]
2016. április 3-án a Kumszuszan (Kŭmsusan) Nap Palotája és a Rjonghung (Ryonghŭng) kereszteződés között megkezdődött a korszerű, hetvenemeletes épületekből álló Rjomjong (Ryŏmyŏng) utca (려명, 黎明; Rjomjong (Ryŏmyŏng) = „Pirkadat”) építése.[45] A hatalmas, éjszakánként neonfényben úszó épületekből álló új városrészt,[46] amelynek építésében a Koreai Néphadsereg katonái is részt vettek[47] 2017. április 14-én adták át.[48][49][50] 2017. április 19-én megkezdődött a beköltözés az újonnan átadott városrészbe, túlnyomórészben a Kim Ir Szen (Kim Il-sung) Egyetem tanárai, oktatói lettek az első lakók.[51]
Látnivalók
A város legnagyobb látványosságai közé tartoznak:
- Kumszuszan (Kŭmsusan) Nap Palotája (금수산태양궁전; 錦繡山太陽宮殿)
- Phenjan (P'yŏngyang)i diadalív (개선문; 凱旋門) – Párizs diadalíve alapján készült, de magasabb nála.
- Kim Ir Szen (Kim Il-sung) mangjongde (mangyŏngdae)i szülőháza, avagy koreai hivatalos nevén Mangjongde (Mangyŏngdae)i Forradalomtörténeti Ösvény (만경대혁명사적지; 萬景臺革命史迹地) a város peremkerületében
- Dzsucse (Juche) torony (주체사상탑; 主體思想塔)
- Rungnado (Rŭngrado) Május Elseje Stadion (릉라도5월1일경기장; 綾羅島五月一日競技場)
- Kim Ir Szen (Kim Il-sung) Stadion (김일성경기장; 金日成競技場)
- Manszude (Mansudae) Nagyemlékmű (만수대대기념비; 萬壽臺大紀念碑)
- A Koreai Forradalom Múzeuma (조선혁명박물관; 朝鮮革命博物館)
- Kim Ir Szen (Kim Il-sung) tér (김일성광장; 金日成廣場)
- Janggakto (Yanggakto) Nemzetközi Hotel (양각도국제려관; 羊角島國際旅館)
- Egyesítés Diadalíve (조국통일3대헌장기념탑; 祖國統一三大憲章記念塔)
Kultúra
A városban számos színház található, ezek közül a leghíresebbek:[55]
- Népszínház (인민극장; 人民劇場)
- Manszude (Mansudae) Művészeti Színház (만수대예술극장; 萬壽臺藝術劇場)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Nagyszínház (평양대극장; 平壤大劇場)
- Kelet-phenjan (p'yŏngyang)i Nagyszínház (동평양대극장; 東平壤大劇場)
- Nemzeti Drámaszínház (국립연극극장; 國立演劇劇場)
- Moranbong Színház (모란봉극장; 牡丹峯劇場)
Emellett a város számos szabadidős helyszínnek ad otthont:[55]
- Phenjan (P'yŏngyang)i Cirkusz (평양교예극장; 平壤巧藝劇場)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Görkorcsolyapálya (로라스케트장; -場)
- Április 25. Kultúrotthon (4. 25문화회관; 四二十五文化會館)
- Fiatalság Központi Otthona (청년중앙회관; 靑年中央會館)
- Nagy Népi Tudás Háza (인민대학습당; 人民大學習堂)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Nemzetközi Mozgóképotthon (평양국제영화회관; 平壤國際映畵會館)[56]
- Keszon (Kaesŏn) Vidámpark (개선청년공원; 凱旋青年公園)[57]
- Népi Kultúrpalota (인민문화궁전; 人民文化宮殿)[58]
Gasztronómia
Lásd még: koreai konyhaművészet |
Mivel a város Phjongan (P'yŏngan) tartomány székhelye volt 1946-ig,[59] kulináris téren hagyományai azonosak a tartomány jellegzetességeivel. A leghíresebb étele a rengmjon (raengmyŏn), amely hideg húslevesben tálalt főtt hajdinatészta, tongcshimi (dongchimi)vel és japán körtével a tetején. Fogyasztják a másnaposság ellenszereként is.[60]
A város híres még pisztrángleveséről, amely a Tedong (Taedong) folyóban honos pisztrángból készül, sóval és feketeborssal.[61] Szintén helyi specialitás a phenjan (p'yŏngyang)i módon készített onban, amely frissen főzött rizs, tetején szeletelt gombával, csirkehússal és pindettok (bindaetteok)kal (mungóbabból és zöldségekből készült palacsintával).[60]
A város leghíresebb éttermei közé tartozik az Ongnjugvan (Okryugwan) és a Cshongnjugvan (Ch'ŏngryugwan).[62]
2017 elején megnyílt a Takahasi szusibár, amelyet Fudzsimotó Kendzsi, Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il) hajdani szakácsa üzemeltet.[12]
Oktatás
Az 1945-ös felszabadulás előtt a városnak nem volt egyeteme, csupán két nagyobb felsőoktatási intézmény működött: a Phenjan (P'yŏngyang)i Tanárképző Iskola és a Phenjan (P'yŏngyang)i Orvostudományi Főiskola. Emellett három általános és középiskola, illetve egy-két szakiskola üzemelt a városban.[63]
1946-ban megalapították a Kim Ir Szen (Kim Il Sung) Egyetemet, és emellett számos kisebb oktatási intézményt. 1956-ban számos új általános iskola, 1958-ban pedig több új középiskola létesült.[63]
A fejlesztéseknek köszönhetően Phenjan (P'yŏngyang) a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legnagyobb oktatási központjává vált. Napjainkban itt találhatók a legrangosabb észak-koreai egyetemek, amelyekre a legnehezebb bejutni az országban. Javarészt magas rangú párttagok gyermekei tanulnak a fővárosban.[63]
Nemzeti szinten a leghíresebb és legnagyobb a Kim Ir Szen (Kim Il Sung) Egyetem, de itt található többek közt:[63]
- Kim Hjongdzsik (Kim Hyŏng-jik) Egyetem (김형직사범대학; 金亨稷師範大學)
- Kim Cshek (Kim Ch'aek) Ipari Egyetem (김책공업종합대학; 金策工業綜合大學)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Orvostudományi Egyetem (평양의학대학; 平壤醫學大學)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Építőipari Egyetem (평양건설건재대학; 平壤建設建材大學)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Zenei és Táncművészeti Egyetem (평양음악무용대학; 平壤音樂舞踊大學)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Színművészeti Egyetem (평양연극영화대학; 平壤演劇映畵大學)
- Han Dokszu (Han Dŏk-su) Könnyűipari Egyetem (한덕수평양경공업대학; 韓德銖平壤輕工業大學)
- Koreai Testnevelési Egyetem (조선체육대학; 朝鮮體育大學).
Infrastruktúra
Közlekedés
Phenjan (P'yŏngyang) az ország közlekedési gócpontja. Közutakkal, vasútvonalakkal és légifolyosókkal rendelkezik belföldi és külföldi úti célokra egyaránt. Innen indul autópálya Nampho (Namp'o), Vonszan (Wŏnsan), és Keszong (Kaesŏng) felé.[24] Az ország legnagyobb vasútvonalai ide futnak be, a Phenjan (P'yŏngyang) vasútállomásra, ezek közül a legnagyobbak az északi Phjongi (P'yŏngŭi), az északkeleti Phjongna (P'yŏngra) és a déli Phjongbu (P'yŏngbu). Nemzetközi vasúti járatok is indulnak innen Peking (Beijing) (25 óra), Tantung (Dandong) (6 óra), illetve Moszkva (6 nap) felé. A város a Phjongna (P'yŏngra) vonal révén összeköttetésben áll a Transzszibériai vasútvonallal. Egy Vonszan (Wŏnsan)ba tartó gyorsvasút tervezés alatt áll.[64]
Az állami tulajdonú Air Koryo nemzetközi járatokat indít a Szunan (Sunan)i nemzetközi repülőtérről az alábbi célállomásokra:[65]
- Peking (Beijing) (Peking (Beijing)i nemzetközi repülőtér) – heti 5 járat
- Senjang (Shenyang) (Senjangi Taohszien (Shenyangi Taoxian) nemzetközi repülőtér) – heti 2 járat
- Vlagyivosztok (Vlagyivosztoki nemzetközi repülőtér) – heti 2 járat
- Kuala Lumpur (Kuala Lumpur-i nemzetközi repülőtér) – heti 1 járat
2008 áprilisától az Air China rendszeresen indít járatokat a városba, ezeket a Covid19-pandémia miatt 2020 januárjában felfüggesztették.[66]
Belföldi légi úticélok:
- Hamhung (Hamhŭng)
- Vonszan (Wŏnsan)
- Cshongdzsin (Ch'ŏngjin)
- Hjeszan (Hyesan)
- Szamdzsijon (Samjiyŏn)
A metró, a villamos- és a trolihálózat végzi a közösségi utasszállítás javát.[24] 2015 júliusában a forgalmasabb utak mellett kerékpárutak épültek.[67] A városban kevés a személygépjármű, ezért a gépkocsibirtoklás Észak-Koreában státuszszimbólumnak számít, a lakosság nagy része kerékpározik.[68] Néhány közút állapota sem megfelelő.[69]
Egészségügy
Az 1945-ös felszabadulás előtt a városban alig négy kórház üzemelt, napjainkban azonban Phenjan (P'yŏngyang)ban számos kórház és rendelőintézet található. Ezek közül a legnagyobbak:
- Koreai Vöröskereszt Kórház (조선적십자종합병원; 朝鮮赤十字綜合病院)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Orvostudományi Egyetem Kórháza (평양의학대학병원; 平壤醫學大學病院)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Szülészet (평양산원; 平壤産院)
- Kim Man-ju (Kim Man-yu) Kórház (김만유병원; 金萬有病院)
- Phenjan (P'yŏngyang) Városi 1. sz. Népkórház (평양시제1인민병원; 平壤市第一人民病院)
- Phenjan (P'yŏngyang) Városi 2. sz. Népkórház (평양시제2인민병원; 平壤市第二人民病院)
- Phenjan (P'yŏngyang) Városi 3. sz. Népkórház (평양시제3인민병원; 平壤市第三人民病院)
- Korjo (Koryŏ) Orvostudományi Kórház (고려의학종합병원; 高麗醫學綜合病院)
- Kugang Kórház (구강종합병원; 口腔綜合病院)
Ezenfelül minden körzetnek, megyének van saját rendelőintézete is.[63]
Turizmus
A turisták kizárólag államilag kirendelt kísérők jelenlétében nézhetnek várost Phenjan (P'yŏngyang)ban. Ezek a kísérők az idegen nyelvek java részén beszélnek, így magyarul is.[70] A városba látogatás megvalósulhat állami, vagy magántulajdonú (Koryo Tours, Uri Tours, Young Pioneer Tours) utazási irodán keresztül is.[71][72]
Sport
Az észak-koreai propaganda nagy hangsúlyt fektet a rendszeres testmozgásra,[73] ennek köszönhetően a város számos állami, sportért felelős szervezet székhelye. Ezek közül a legnagyobbak:
- Testnevelési Iránymutató Bizottság (체육지도위원회; 體育指導委員會)
- Csoportgimnasztika Társulat (집단체조창작단; 集團體操創作團)
- Testneveléstudományi Kutatóintézet (체육과학연구소; 體育科學硏究所)
Továbbá itt találhatók Észak-Korea legnagyobb sportlétesítményei, ezek közül a legfontosabbak:
- Kim Ir Szen (Kim Il-sung) Stadion (김일성경기장; 金日成競技場)
- Május Elseje Stadion (5월1일경기장; 五月一日競技場)
- Janggakto (Yanggakdo) Labdarúgóstadion (양각도축구경기장; 羊角島蹴球競技場)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Sportház (평양체육관; 平壤體育館)
- Phenjan (P'yŏngyang)i Műjégpálya (평양빙상장; 平壤氷上場)
- Szoszan (Sŏsan) Labdarúgóstadion (서산축구경기장; 西山蹴球競技場).[63]
- Meari Lőtér (메아리사격관; 메아리射擊館)
- Mirim Lovaglóklub (미림승마구락부; 美林乘馬俱樂部)
Híres szülöttei
- William D. Reynolds amerikai hittérítő (1867–1951)
- Hong Rjongho (Hong Ryong-ho) észak-koreai püspök (1906–?)
- An Ikthe (Ahn Eak-tai) zeneszerző és karmester (1906–1965)
- George McCune nyelvész, író (1908–1948)
- Kim Ir Szen (Kim Il-sung) politikus (1912–1994)
- Hvang Dzsangjop (Hwang Jang-yŏp) politikus (1923–2010)
- Pak Tuik (Park Doo-ik) labdarúgó (1942–)
- Farkas Attila magyar labdarúgó (1978–)
Testvérvárosok
Panoráma
Jegyzetek
- ↑ Mun Dzsongcshol (문정철, Moon Jung-chul). „혁명의 수도 평양에 장애인 거주 할 수 없다”, DailyNK, 2007. április 20. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
- ↑ I Sincshol (이신철, Lee Shin-chul). „사회주의 ‘조선의 심장’ 평양의 동아시아 도시로의 변화 가능성”, DBpia (Hozzáférés: 2017. november 14.)
- ↑ Korea, North. CIA World Factbook. (Hozzáférés: 2017. március 13.)
- ↑ a b Csoma Mózes inzertje az alábbi cikkhez: Dunai Péter: Szirmot bontott a kimdzsongilia pp. 9. NOL, 2007. február 17. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
- ↑ A városnév kiejtése a Forvo hangadatbázisban.
- ↑ Haack, Hermann, Kartográfiai Vállalat. Kisatlasz (Eredeti cím: Haack Kleiner Atlas „Die Erde”). Berlin, Német Demokratikus Köztársaság: Geographisch-Kartographische Anstalt Gotha. ISBN 963-350-826-6 CM (1985)
- ↑ a b Kang Midzsin (강미진, Kang Mi-jin). „Rejigged Pyongyang Annoys Southern Citizens”, Daily NK, 2011. február 25. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ Sin Dzsuhjon (신주현, Shin Ju-hyun). „Bongsu Church in Pyongyang a Fraud, Only for False Propagation of Freedom of Religion”, Daily NK, 2005. augusztus 2. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ Központi Hírszerző Ügynökség: Korea, North. The World Factbook. [2015. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ „A Guide to North Korean Food from a Man Who's Been Eating It for 14 Years”, Vice Munchies, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ „MUNCHIES in North Korea: A Visit to Pyongyang's Newest Pizza Joint”, Vice Munchies, 2016. november 2.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ a b „Sushi in Pyongyang: Japanese chef opens rare restaurant”, Fox 12, 2017. március 5.. [2017. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ Stats. Pyongyang Metro. [2016. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ 평양시 개요. 북한지역정보넷. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ Kim Hanszu (김한수, Kim Han-su). „평양은 '조선의 예루살렘'이었다”, Premium Chosun, 2015. január 26.. [2017. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ „Pyongyang was to become 'Kim Il Sung City'; The followers of Kim Jong Il suggested the idea”, Daily NK, 2005. február 21. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
- ↑ a b c North Korea – A Country Study. Library of Congress Country Studies, 2008. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
- ↑ a b 평양시 자연. 북한지역정보넷. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ World Weather Information Service - Pyongyang. WMO. [2016. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ Klimatafel von Pyongyang (Pjöngjang) / Korea (Nordkorea). Deutscher Wetterdienst. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ Station 47058 Pyongyang. Global station data 1961–1990—Sunshine Duration. Deutscher Wetterdienst. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ National Research Institute of Cultural Heritage. 2001. Geumtan-ri. Hanguk Gogohak Sajeon [Dictionary of Korean Archaeology], pp. 148–149. NRICH, Seoul. ISBN 89-5508-025-5
- ↑ Lee, Peter H & Wm. Theodore De Bary. Sources of Korean Tradition, page 5-6. Columbia University Press, 1997.
- ↑ a b c d e f P’yŏngyang. Encyclopaedia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
- ↑ a b Lahmeyer, Jan, "North Korea – Urban Population", Populstat, University of Utrecht.
- ↑ Memorandum (Institute of Pacific Relations, American Council), Vol. 2, No. 5 (Mar. 16, 1933), pp. 1-3
- ↑ 수도-평양. 내나라. [2017. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ „N. Korea incorporates key farming county into Pyongyang”, Yonhap News, 2012. február 29.. [2015. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ Sai R. Park. The Good Doctor: Bringing Healing to the Hopeless. InterVarsity Press, 47–. o. (2010. december 15.). ISBN 978-0-8308-5673-2
- ↑ Church anniversary in North Korea - YouTube. Korea Hangja. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ Pak Csongu (박정우, Park Chung-woo). „“평양 러시아정교회 사원 리모델링””, Radio Free Asia, 2014. január 8. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- ↑ Chad O'Carroll. „Iran Build's North-Korea's First Mosque”, NKNews.org, 2013. január 22. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ Diocese of P’yŏng-yang. Catholic Hierarchy. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ Bishop Francis Hong Yong-ho †. Catholic Hierarchy. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ Eric Talmadge. „Christmas in N. Korea: Lights and trees, but devoid of Jesus”, Associate Press, 2016. december 23.. [2016. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ a b Ten Power Plants on Chongchon River under Construction to Increase Power Supply to Pyongyang. Institute for Far Eastern Studies, 2014. december 19. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
- ↑ Pyongyang Metro maps. [2017. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
- ↑ Effort to Prevent Outflow of Capital into Markets. Institute for Far Eastern Studies, 2015. március 20. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
- ↑ a b c Architecture and City Planning. Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
- ↑ Staff. „Will 'Hotel of Doom' ever be finished?”, BBC News, BBC, 2009. október 15.. [2016. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. április 24.)
- ↑ Yoon, Sangwon. „Kempinski to Operate World’s Tallest Hotel in North Korea”, Bloomberg , 2012. november 1.. [2015. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. április 24.)
- ↑ Lee, Seok Young: "Pitiful" Changjeon Street the Top Priority. Daily NK, 2011. augusztus 25. (Hozzáférés: 2011. augusztus 30.)
- ↑ Pyongyang glitters but most of NKorea still dark. Yahoo News, 2013. április 29. [2017. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
- ↑ Kim Jong-un orders construction of another scientists' street in Pyongyang. Yonhap News, 2016. március 18. [2016. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ „Ground-breaking Ceremony of Ryomyong Street Held”, Rodong Sinmun, 2016. április 6.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ „Builders of Ryomyong Street Vow to Finish Project before Day of Sun”, Rodong Sinmun, 2017. január 31.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ „Merits of Builders of Ryomyong Street and Their Helpers Highly Appreciated”, Rodong Sinmun, 2017. április 17.. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. április 26.)
- ↑ „Inaugural Ceremony of Ryomyong Street Held in Presence of Kim Jong Un”, Rodong Sinmun, 2017. április 14.. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. április 26.)
- ↑ „With new town project, N.K. seeks internal solidarity, defies sanctions: Seoul”, Yonhap News, 2017. április 14. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
- ↑ „KCNA Detailed Report on Completion of Ryomyong Street”, Rodong Sinmun, 2017. április 17.. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. április 26.)
- ↑ „Moving to New Flats in Ryomyong Street Begins”, Rodong Sinmun, 2017. április 19.. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. április 26.)
- ↑ Andrew Butler. „The biggest stadium in the world is in North Korea, and it’s utterly insane”, Dreamteam FC, 2017. február 22. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ Manish. „Rungrado 1st of May Stadium: The largest stadium in the world”, Sportskeeda, 2016. február 3. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ Duncan Wright. „The 20 biggest sport stadiums in the world ranked by current capacity”, News.com.au, 2017. január 17.. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ a b 평양시. 조선국제청소년려행사. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ „평양국제영화회관 北주민들에 인기”, Daily NK, 2006. április 5.. [2017. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ „개선청년공원 둘러보는 北 김정일”, Daily NK, 2010. április 23.. [2017. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ 인민문화궁전. 한국민족문화대백과사전. [2017. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ 평양시 平壤市 (korean nyelven). Nate/Encyclopedia of Korean Culture. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 14.)
- ↑ a b 닮은 듯 색다른 매력을 간직한 북한의 음식 문화 (korean nyelven). Korea Knowledge Portal, 2009. június 19. [2011. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ Ju, Wan-jung (주완중). „'오마니의 맛' 관심”, The Chosun Ilbo, 2000. június 12. (korean nyelvű)
- ↑ Lankov, Andrei (2007), North of the DMZ: Essays on daily life in North Korea, McFarland, pp. 90–91, ISBN 978-0-7864-2839-7
- ↑ a b c d e f 평양시 문화. 북한지역정보넷. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Outline for Development of Wonsan-Kumgangsan Tourist Region Revealed. Institute for Far Eastern Studies, 2015. március 26. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
- ↑ Entry Procedures. Naenara. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
- ↑ Colin Zwirko: Air China says flights to North Korea remain suspended through early May. Szerk. Oliver Hotham. NK News (angolul) (2020. március 27.) (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ North Korea installs bike lanes in Pyongyang. Telegraph.co.uk, 2015. július 14. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ In Kim's North Korea, Cars Are Scarce Symbols of Power, Wealth. Bloomberg. [2015. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
- ↑ Fisher, Max: North Korean Press Bus Takes Wrong Turn, Opening Another Crack in the Hermit Kingdom. The Atlantic. (Hozzáférés: 2012. április 17.)
- ↑ Gaál Csaba: Vonzó a földi pokol. Origo.hu, 2014. január 15. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ She sent Dennis Rodman to North Korea. Travel Weekly. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
- ↑ Young Pioneer Tours. American in North Korea. [2014. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
- ↑ Pak Dzsinhjok (박진혁, Pak Jin-hyok). „Ask a North Korean: How is sport viewed in the DPRK?”, NKNews.org, 2016. július 14. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ Список породнённых городов. ПОРОДНЕННЫЕ ГОРОДА. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ Bilateral Relations (Nepal-North Korea). Nepál külügyminisztériuma, 2012. július 31. [2014. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ LB Ciputri Hutabarat. „Ahok Berencana Kunjungi Pyongyang”, MetroTVNews.com, 2016. február 12.. [2016. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 8.)
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Phenjan témájú kategóriát.
- Korea-portál
- Kelet-Ázsia-portál
- Földrajzportál