Pírgosz

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Pírgosz (Πύργος)

Közigazgatás
Ország	Görögország
Irányítószám	271
Körzethívószám	26210
Népesség
Teljes népesség	25 151 fő (2021)
Népsűrűség	141,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	170,9 km²
Időzóna	EET, UTC+2

é. sz. 37° 40′ 23″, k. h. 21° 26′ 22″37.673, 21.439537.673000°N 21.439500°EKoordináták: é. sz. 37° 40′ 23″, k. h. 21° 26′ 22″37.673, 21.439537.673000°N 21.439500°E
Pírgosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pírgosz témájú médiaállományokat.

Pírgosz város Görögország déli részén, Nyugat-Görögország régióban, Ília regionális egység székhelye. A Peloponnészoszi-félsziget nyugati részén fekszik, 4 km-re a Jón-tengertől. A város lakossága a 2011-es népszámlálás idején 24 359 fő, várost is magába foglaló önkormányzat lakossága 47 995 fő volt.^[1]^[2]

Önkormányzat

Pírgosz önkormányzata egy 2011-es kormányrendelet hatására alakult meg négy korábbi önkormányzat egyesülésével.^[3] Az önkormányzat négy kisebb önkormányzati egységből áll és területe 456 610 km².^[1]^[2]

Nevének eredete

Pyrgos neve görögül „torny" jelentésű.

Történelem

Pyrgos eredete egészen a Kr. u. 16. századig, a velenceiek uralma idejére nyúlik vissza Szantorini szigetén.

A velenceiek a sziget legmagasabb pontját választották ki egy várépítéshez, amely egy várat adományozó projekt részeként a szigetet a betolakodók, kalózok és más ellenséges erők ellen védte. A vár elkészültével Pyrgos lett Szantorini fővárosa. Gyakorlatilag a sziget akropolisza, nemcsak katonai szempontból volt erős, hanem szentségi helyként is nagy jelentőséggel bírt, köszönhetően az itteni templomok sokaságának, valamint híres kolostorának.

A legenda szerint az 1510-es években, a török uralom idején egy falusi ember elhatározta, hogy a környékre költözik és fellendíti az addig műveletlen területet. sok arany pénzérmét talált, amelyet a szultánnak küldött, mint a jogos tulajdonosnak, majd 1512-ben szultán hálából kinevezte az addig lakatlan terület tulajdonosának. Az új tulajdonos a magas tornyot épített, hogy onnan belássa és felügyelje a földjeit. Ez volt a terület első települése.^[4]

Miután Szantorini elesett az oszmánoktól, Pyrgos funkciója a védelmi erődből a politikai disszidensek száműzetésének helyévé, valamint a vallásosok zarándokhelyévé és meditációs helyévé vált.

A második világháború alatt azonban Pyrgos lett az 1944-es szantorini rajtaütés egyik fő helyszíne, amikor a szövetségesek megpróbálták elfoglalni a szigetet, és kiszorítani az oda telepített német és olasz helyőrségeket.

Éghajlat

Pírgosznak forró nyarakat okozó mediterrán éghajlata van. A téli hónapok enyhék és esősek, míg a nyári időszak forró és száraz. Az éves csapadékmennyiség 900 mm körül van és késő ősszel tetőzik az esős napok száma.^[5]

Jegyzetek

↑ ^a ^b Population and Housing Census (görög nyelven). Görög Nemzeti Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
↑ ^a ^b Population (német nyelven). citypopulation.de. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
↑ Kallikratis törvény (görög nyelven). Görög Belügyminisztérium. [2011. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
↑ Pyrgos (görög nyelven). vivliothiki-pirgou.gr. [2017. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
↑ Pyrgos (angol nyelven). Görög Nemzeti Meteorológiai Szolgálat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 1.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pyrgos, Elis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.