Pázsit (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Pázsit (egyértelműsítő lap).
Pázsit (Pažiť)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásSimonyi
Rangközség
Első írásos említés1351
PolgármesterVladimír Baláška
Irányítószám958 03
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámPE
Népesség
Teljes népesség504 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség133 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202 m
Terület3,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 54″, k. h. 18° 25′ 55″48.631666666667, 18.43194444444448.631667°N 18.431944°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 54″, k. h. 18° 25′ 55″48.631666666667, 18.43194444444448.631667°N 18.431944°E
Pázsit weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázsit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pázsit (szlovákul Pažiť) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 4 km-re keletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a bronzkorban lakott volt. A hallstatti- és a lausitzi kultúra települése állt itt, urnás temetőiket is megtalálták. A késői bronzkorban kelta-dák település volt ezen a helyen.

A falut 1351-ben I. Lajos király adománylevelében "Pasyth" néven említik először, melyben a király a falu területét a Baracsky családnak adja. 1395-ben az elefánti pálosoké lett. 1396-ban "Pasych" néven említik. 1527-ben a nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1536-ban 8 porta után adózott. 1601-ben a Dóczyaké, majd a 17. század végén a Hunyady, Rudnay, Kubinyi és Bossányi családoké. A 19. század második felében erdeit a Thonet család szerezte meg. 1601-ben 14 ház állt a faluban, 1715-ben 8 adózója volt. 1828-ban 20 házában 123 lakos élt.

Vályi András szerint „PÁZSIT. Tót falu Bars Vármegyében, földes Ura Bossányi, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Ugrótztól nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földyei jók, vagyonnyai jelesek, első osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Pázsit, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vmegye szélén, 121 kath., két evangelicus lak. F. u. többen. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.”[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott. Lakói főként a mezőgazdaságban, később a közeli Simony üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 164, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 383 szlovák volt.

2011-ben 407 lakosából 380 szlovák.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

  • Martin BónaJán Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Pázsit Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Simonyi járás
  • m
  • v
  • sz
A Simonyi járás települései
Simony (Partizánske)
Apátlévna (Livinské Opatovce) · Bossány (Bošany) · Brogyán (Brodzany) · Jaskafalva (Ješkova Ves) · Kalacsna (Kolačno) · Kinorány (Chynorany) · Kiskeresnye (Malé Kršteňany) · Kisugróc (Malé Uherce) · Lévna (Livina) · Nadány (Nedanovce) · Nagykeresnye (Veľké Kršteňany) · Nagykolos (Veľký Klíž) · Nagyugróc (Veľké Uherce) · Nádlány (Nadlice) · Nyitrazsámbokrét (Žabokreky nad Nitrou) · Ószéplak (Krásno) · Pázsit (Pažiť) · Sándori (Ostratice) · Sziklavárhely (Hradište) · Szkacsány (Skačany) · Tőkésújfalu (Klátova Nová Ves) · Turcsány (Turčianky)
szlovákia