Olimpiai játékok rendezésére pályázó városok
Az eddig lezajlott vagy elmaradt, valamint a jövőbeli nyári és a téli olimpiai játékok rendezésére pályázó városok.
Olimpiai játékokat eddig 50 városban rendeztek, ezek közül kettő Kelet-Európában, öt Kelet-Ázsiában, egy Közép-Amerikában és egy Dél-Amerikában található, a többi pedig Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Afrikai, közép-ázsiai és dél-ázsiai városban még nem rendeztek olimpiát.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyelőre csak körvonalazódó tervei szerint a jövőben az olimpia kontinensről kontinensre vándorol majd. Egy 2007. augusztusi interjúban Jacques Rogge elnök a következőket mondta: „mindenképpen szeretném, ha azok a kontinensek, ahol még nem rendeztek játékokat, mint Afrika vagy Latin-Amerika, lehetőséget kapnának. Pontosan nem tudom megmondani, mikor, de remélem, én még meg fogom érni. […] Úgy gondoljuk, a közeljövőben egy rotációs rendszer alapján választjuk majd ki a rendező országokat. Egyelőre még nem határoztuk meg ennek a rendszernek a menetrendjét.”[1]
Nyári olimpiai játékokra pályázó városok
Játékok | Év | Továbbjutott pályázók | Kiesett pályázók[2] | NOB ülésszak | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|---|
Rendező város | - | |||||
I | 1896 | Athén | 1. Párizs (1894. június 23.) | Pierre de Coubertin azt szerette volna, ha Párizsban rendezik az első modern kori olimpiát, a NOB 1894-es első ülésszakán azonban Athént választották, az ókori görög olimpiák előtt tisztelegve. Párizs ugyanakkor megkapta a következő olimpia rendezésének jogát.[3][4] | ||
II | 1900 | Párizs | ||||
III | 1904 | ( St. Louis) | Chicago | 4. Párizs (1901. május 22.) | Bár a szavazás során Chicago győzött, az ugyanabban az évben világkiállítást is rendező St. Louisnak sikerült elérnie a döntés megváltoztatását.[5] | |
IV | 1908 | Róma ( London) | Berlin Milánó | 6. London (1904. június) | A NOB Rómát választotta, de a Vezúv 1906-os kitörése miatt az olasz város kénytelen volt lemondani az olimpia rendezéséről.[6] | |
V | 1912 | Stockholm | 10. Berlin (1909. május 27.) | |||
VI | 1916 | Berlin | Alexandria Amszterdam Brüsszel Budapest Cleveland | 14. Stockholm (1912. május 27.) | A játékokat az első világháború miatt nem rendezték meg. | |
VII | 1920 | Antwerpen | Amszterdam Atlanta Budapest Cleveland Havanna Lyon Philadelphia | 17. Lausanne (1919. április 5.) | Eredetileg Budapest nyerte el a rendezési jogot, csak az első világháború után, 1919-ben vették el. Antwerpen az első világháború belga katonai és polgári áldozatai előtti tisztelgésként kapta meg a rendezés jogát.[7] Lyon a végső szavazás előtt visszalépett. | |
VIII | 1924 | Párizs | Amszterdam Barcelona Los Angeles Prága Róma | 19. Lausanne (1921. június 2.) | Az 1900. évi párizsi olimpia rossz körülmények között és alacsony színvonalú rendezés mellett zajlott. A NOB azért ítélt oda egy újabb olimpiát a városnak, hogy Pierre de Coubertin egy problémák nélkül lebonyolított olimpiát is láthasson hazájában visszavonulása előtt.[8] | |
IX | 1928 | Amszterdam | Los Angeles | Miután az 1920. évi játékokra nem hívták meg az első világháború veszteseit, a tapasztalatokból okulva semleges országnak ítélték a rendezési jogot. | ||
X | 1932 | Los Angeles | 21. Róma (1923. április) | |||
XI | 1936 | Berlin | Alexandria Barcelona Budapest Buenos Aires Köln Dublin Frankfurt am Main Helsinki Lausanne Nürnberg Rio de Janeiro Róma | 30. Lausanne (1931. május 13.) | ||
XII | 1940 | Tokió Helsinki | 35. Berlin (1936. július 31.) | A második kínai–japán háború kitörése miatt Japán mind a nyári, mind a téli játékok rendezési jogáról lemondott. 1938. július 15-én a NOB a nyári olimpiát Helsinkinek ítélte. Finnország 1939-es szovjet megszállása és a második világháború miatt a NOB lefújta az 1940. évi nyári olimpiát.[9] | ||
XIII | 1944 | London | Athén Budapest Detroit Helsinki Lausanne Montréal Róma | 38. London (1939. június 9.) | Az olimpiát a második világháború miatt nem rendezték meg. | |
XIV | 1948 | London | Baltimore Lausanne Los Angeles Minneapolis Philadelphia | 39. Lausanne (1946. szeptember) | A rendező várost szavazás nélkül választották ki. | |
XV | 1952 | Helsinki | Amszterdam Chicago Detroit Los Angeles Minneapolis Philadelphia | 40. Stockholm (1947. június 21.) | ||
XVI | 1956 | Melbourne Stockholm | Buenos Aires Chicago Detroit Los Angeles Mexikóváros Minneapolis Philadelphia San Francisco | 43. Róma (1949. április 28.) | A külföldről érkező állatokra vonatkozó szigorú ausztrál karanténtörvények miatt a lovas versenyeket nem lehetett a játékok ideje alatt megrendezni. 1954 májusában, a NOB 49., athéni ülésszakán Stockholmot választották ki a "XVI. Olimpiád Lovas Játékai" házigazdájának.[10][11] | |
XVII | 1960 | Róma | Brüsszel Budapest Detroit Lausanne Mexikóváros Tokió | 50. Párizs (1955. június 15.) | ||
XVIII | 1964 | Tokió | Brüsszel Detroit Bécs | 55. München (1959. május 26.) | ||
XIX | 1968 | Mexikóváros | Buenos Aires Detroit Lyon | 60. Baden-Baden (1963. október 18.) | ||
XX | 1972 | München | Detroit Madrid Montréal | 64. Róma (1966. április 26.) | ||
XXI | 1976 | Montréal | Los Angeles Moszkva | 69. Amszterdam (1970. május 12.) | ||
XXII | 1980 | Moszkva | Los Angeles | 75. Bécs (1974. október 23.) | ||
XXIII | 1984 | Los Angeles | 80. Athén (1978. május 18.) | Az 1976-os nyári olimpia a költségek rossz számításai miatt eladósította Montréalt, emiatt csak egy város pályázott 1984-re. | ||
XXIV | 1988 | Szöul | Nagoja | 84. Baden-Baden (1981. szeptember 30.) | ||
XXV | 1992 | Barcelona | Amszterdam Belgrád Birmingham Brisbane Párizs | 91. Lausanne (1986. október 17.) | ||
XXVI | 1996 | Atlanta | Athén Belgrád Manchester Melbourne Toronto | 96. Tokió (1990. szeptember 18.) | ||
XXVII | 2000 | Sydney | Peking Berlin Isztambul Manchester | 101. Monte Carlo (1993. szeptember 23.) | ||
XXVIII | 2004 | Athén | Buenos Aires Fokváros Róma Stockholm | Isztambul Lille Brazíliaváros Szentpétervár San Juan Sevilla | 106. Lausanne (1997. szeptember 5.) | |
XXIX | 2008 | Peking | Isztambul Oszaka Párizs Toronto | Bangkok Kairó Havanna Kuala Lumpur Sevilla | 112. Moszkva (2001. július 12.) | |
XXX | 2012 | London | Madrid Moszkva New York Párizs | Havanna Isztambul Lipcse Rio de Janeiro | 117. Szingapúr (2005. július 6.) | |
XXXI | 2016 | Rio de Janeiro | Chicago Madrid Tokió | Bakı Doha Prága | 121. Koppenhága (2009. október 2.) |
Téli olimpiai játékokra pályázó városok
Játékok | Év | Továbbjutott pályázók | Kiesett pályázók[2] | NOB ülésszak | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|---|
Rendező város | - | |||||
I | 1924 | Chamonix | 19. Lausanne (1921. június 2.) | Chamonix-t a NOB a Nemzetközi Téli Sporthét 1924 (Semaine Internationale des Sports d'Hiver) megrendezésére választotta ki, amit utólag az első téli olimpiának nyilvánítottak.[12] | ||
II | 1928 | St. Moritz | Davos Engelberg | 24. Lisszabon (1926. május 6.) | ||
III | 1932 | Lake Placid | Bear Mountain Denver Duluth Minneapolis Montréal Oslo Yosemite Valley | 27. Lausanne (1929. április 10.) | Az Olimpiai Charta 1938-as módosítása előtti szabályok szerint amennyiben a nyári olimpiát rendező ország a téli olimpiára is pályázott, elsőbbséget élvezett a többiekkel szemben. A rendelkezés az 1936. évi és az elmaradt 1940. évi téli olimpia kiválasztásakor még érvényben volt. | |
IV | 1936 | Garmisch-Partenkirchen | Montréal St. Moritz | 31. Bécs (1933. június 7.) | ||
1940 | Szapporó St. Moritz Garmisch-Partenkirchen | 36. Varsó (1937. június 9.) | A második kínai–japán háború kitörése miatt Japán mind a nyári, mind a téli játékok rendezési jogáról lemondott. 1938. július 15-én a NOB a téli olimpiát St. Moritznak ítélte. Svájci tisztviselők és a NOB között nézeteltérés volt a profi síelők nevezésével kapcsolatban, ami miatt a bizottság 1939. június 9-én a téli olimpiát Garmisch-Partenkirchenbe helyezte át. A háború miatt végül ezt sem lehetett megrendezni.[13] | |||
1944 | Cortina d’Ampezzo | Montréal Oslo | 38. London (1939. június 9.) | Az olimpiát a második világháború miatt nem rendezték meg. | ||
V | 1948 | St. Moritz | Lake Placid | 39. Lausanne (1946. szeptember) | A rendező várost szavazás nélkül választották ki. | |
VI | 1952 | Oslo | Cortina d’Ampezzo Lake Placid | 40. Stockholm (1947. június 21.) | ||
VII | 1956 | Cortina d’Ampezzo | Colorado Springs Lake Placid Montréal | 43. Róma (1949. április 28.) | ||
VIII | 1960 | Squaw Valley | Garmisch-Partenkirchen Innsbruck St. Moritz | 50. Párizs (1955. június 16.) | ||
IX | 1964 | Innsbruck | Calgary Lahti | 55. München (1959. május 26.) | ||
X | 1968 | Grenoble | Calgary Lahti Lake Placid Oslo Szapporó | 61. Innsbruck (1964. január 28.) | ||
XI | 1972 | Szapporó | Banff Lahti Salt Lake City | 64. Róma (1966. április 26.) | ||
XII | 1976 | Denver ( Innsbruck) | Sion Tampere Vancouver-Garibaldi | 69. Amszterdam (1970. május 12.) | Denver visszamondta a rendezés jogát, mert egy állami szintű népszavazáson született döntés miatt a játékokra nem lehetett közpénzeket felhasználni.[14] | |
XIII | 1980 | Lake Placid | Vancouver-Garibaldi | 75. Bécs (1974. október 23.) | Vancouver 1974. október 4-én visszalépett, így Lake Placid maradt az egyetlen jelölt. | |
XIV | 1984 | Szarajevó | Göteborg Szapporo | 80. Athén (1978. május 18.) | ||
XV | 1988 | Calgary | Cortina d’Ampezzo Falun | 84. Baden-Baden (1981. szeptember 30.) | ||
XVI | 1992 | Albertville | Anchorage Berchtesgaden Cortina d’Ampezzo Falun Lillehammer Szófia | 91. Lausanne (1986. október 17.) | ||
XVII | 1994 | Lillehammer | Anchorage Östersund Szófia | 94. Szöul (1988. szeptember 15.) | ||
XVIII | 1998 | Nagano | Aosta Jaca Östersund Salt Lake City | 97. Birmingham (1991. június 15.) | ||
XIX | 2002 | Salt Lake City | Östersund Quebec City Sion | Graz Jaca Poprád Szocsi Tarvisio | 104. Budapest (1995. június 16.) | |
XX | 2006 | Torino | Sion | Helsinki Klagenfurt Poprád Zakopane | 109. Szöul (1999. június 19.) | |
XXI | 2010 | Vancouver | Bern Pjongcsang Salzburg | Andorra la Vella Harbin Jaca Szarajevó | 115. Prága (2003. július 2.) | Bern 2002. szeptember 27-én visszalépett, mert polgárai egy népszavazáson nem támogatták az olimpia finanszírozását.[15] |
XXII | 2014 | Szocsi | Pjongcsang Salzburg | Almati Borjomi Jaca Szófia | 119. Guatemalaváros (2007. július 4.) |
Jegyzetek
- ↑ Continents May Be Rotated To Host Olympics – IOC President. GamesBids.com, 2007. augusztus 6. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ a b Azok a pályázatok, amelyek nem jutottak tovább a második és egyben utolsó körbe.
- ↑ Athens 1896. olympic.org
- ↑ Factsheet – The Olympic Movement (PDF). (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ The 1904 Olympics: St. Louis, Missouri. HickokSports.com. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ The 1908 Olympics: London, England. HickokSports.com. [2002. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ Antwerp 1920. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ The 1924 Olympics: Paris, France. HickokSports.com. [2002. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ The 1948 Olympics: London, England. HickokSports.com. [2002. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ Melbourne / Stockholm 1956. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ The Official Report of the Organizing Committee for the Equestrian Games of the XVIth Olympiad (PDF). [2006. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ Chamonix 1924. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ Garmisch-Partenkirchen 1936. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ The 1976 Winter Olympics: Innsbruck, Austria. HickokSports.com. [2011. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ Berne Officially Withdraws Bid. GamesBids.com, 2002. szeptember 27. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
Források
- Nemzetközi Olimpiai Bizottság – Olimpiai játékok (angolul)
- A NOB szavazásainak története Archiválva 2008. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- A szavazások története (gamesbids.com)Archiválva 2008. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Olimpiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap