Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (rövidítve: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely feladatait központi és területi szervei útján látja el. Alapítása[1] 2011. január 1-jével a 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV tv.) által történt a kb. 15 000 fős Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a mintegy 7000 fős Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.
Története
Elődjei az 1867-ben alakult Magyar Királyi Pénzügyőrség és az 1987-ben alakult Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó közigazgatási szervek voltak. A Vám- és Pénzügyőrség felállításáról a 2011. január 1-től hatálytalan 2004. évi XIX. törvény rendelkezett. Ez a törvény 2004. május 1-jén (a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján) lépett hatályba. [2]
2011. január elsejével a Vám- és Pénzügyőrséget összevonták az APEH-hal, és létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2024. évre a foglalkoztatottak tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 18 400 fő[3]
A Vám- és Pénzügyőrség és az APEH összevonását követően az alkalmazottak között voltak hivatásos állományba tartozóak (pénzügyőrök), illetve az adóhivatal tisztviselői, az állomány vegyes képet mutatott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szólő 2020. évi CXXX. törvény 2. §-a határozza meg a jelenlegi alkalmazottakra vonatkozó rendelkezést.
A törvény szerint a NAV személyi állománya a következő összetételű:
a) adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) álló
aa) tisztviselői státuszú foglalkoztatottakból,
ab) pénzügyőri státuszú foglalkoztatottakból [az aa) és ab) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: foglalkoztatott],
b) munkaviszonyban álló munkavállalókból és
c) * tisztjelölti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) álló pénzügyőr tisztjelöltekből (a továbbiakban: tisztjelölt) áll.[4]
Jogállása és szervezeti keretei
A NAV jogállását a NAV tv. fogalmazza meg:[5]
- államigazgatási és rendvédelmi funkciókat is ellát egyidejűleg meghatározott szervei útján;
- központi hivatalként működik kormányrendeletben kijelölt miniszter irányítása alatt;[6]
- a NAV vezetőjének feladat- és hatásköreit kormányrendeletben kijelölt államtitkár gyakorolja;
- központi költségvetési szerv.
A NAV központi (Központi irányítás és Bűnügyi Főigazgatóság[7]) és területi (a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok, Fellebviteli Igazgatóság, NAV nyomozóhatósági feladatokat ellátó területi szervei, valamint a Kormány rendeletben meghatározott igazgatóságok, intézetek) [8] szervekkel rendelkezik.
Feladatai
Alaptevékenysége az adók, illetékek, vámok beszedése, a vonatkozó jogszabályok betartatása, szabályszegések szankcionálása. A NAV vezetőjének négy szakmai helyettese van:
- adószakmai ügyekért
- adó- és vámszakmai hatósági és felügyeleti ügyekért
- bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért
- vámszakmai és nemzetközi ügyekért
felelős helyettes államtitkár. A 2018. évi országgyűlési választások után a NAV korábbi vezetőjének megbízatása megszűnt, a korábbi bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár vezeti a szervezetet államtitkárként.[9]
Feladatai közé tartozik a teljesség igénye nélkül (részletezi a NAV tv. 13. §-a):
a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,
b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,
c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
A NAV jogkörei:
- adóigazgatási,
- vámigazgatási,
- bűnüldözési és nyomozóhatósági,
- rendészeti és igazgatási,
- a NAV tv. 13. § 9. bek-ben megfogalmazott egyéb feladatok (nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzése, nemesfémforgalom és fémjelzéssel kapcsolatos feladatok, a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat).
A NAV tv. 14. §-a feladatként határozza meg a Rendőrséggel történő együttműködés a meghatározott jogszabályok szerinti ügyekben. Jövedéki adóval kapcsolatos ügyekben szintén a NAV jár el.[10]
Szervezeti felépítése
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal három nagyobb szakágból tevődik össze. Ezek egyike az APEH jogutódjaként működő adóigazgatási szervezet, regionális adó-főigazgatóságok néven. Emellett a NAV keretei közé tartozik egy vámigazgatási és egy bűnügyi szakág is, amelynek személyi állományát főként a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai és kormánytisztviselői alkotják. A vámigazgatási szakág azonban megszűnt centralizált rendvédelmi szervként működni, ehelyett a NAV-on belül regionális vám- és pénzügyőr főigazgatóságokra oszlik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal újonnan létrehozott, önálló nyomozóhatóságként működő szerve a regionális bűnügyi igazgatóságokra tagozódó Bűnügyi Főigazgatóság, mely adózással kapcsolatos és egyéb pénzügyi-gazdasági bűncselekmények felderítésére és nyomozására szakosodott, dolgozói jellemzően hivatásos állományúak, mellettük dolgoznak kormánytisztviselők is, mint bűnügyi referensek. A NAV bűnügyi szervezetének személyi állományában megtalálhatóak a rendőrség (korábban főként hivatásos állományú) egykori gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozói is.
| |||
KÖZPONTI SZERVEK |
| ||
TERÜLETI SZERVEK |
|
A NAV elnökének feladat- és hatáskörét a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) – a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében – kijelölt államtitkára gyakorolja.
A NAV elnökhelyettesei: az adószakmai elnökhelyettes, a bűnügyi és rendészeti elnökhelyettes, az erőforrás-gazdálkodási elnökhelyettes, az informatikai elnökhelyettes, a jogi elnökhelyettes, valamint a vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettes, akik felett az irányítási jogkört az elnök gyakorolja..[11]
A szervezeti felépítés a jelenlegi (2024 év) állapot szerint kétszintű. [12][13][14]
A Központi Irányítás (KI) mellett a Bűnügyi Főigazgatóság képezi a központi szerveket.
A Bűnügyi Főigazgatóság alá 7 bűnügyi igazgatóság tartozik, amelyek regionális szinten működnek, Budapesten kívül a vármegyék székhelyein vannak osztályok, főosztályok és az igazgatóságok központjai.
A NAV jelenlegi területi szervei a következőek:
-vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóság (vármegyék székhelyein, illetve Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága)
-Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság
-Repülőtéri Igazgatóság
-Fellebbviteli Igazgatóság
-Bevetési Igazgatóság
-Szakértői Intézet
-Informatikai Intézet
-Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet
-Gazdasági Ellátó Igazgatóság
-Tájékoztatási Igazgatóság
Elnökei
- Vida Ildikó (2011–2015)
- Tállai András (2016–2018)
- Sors László (2018–2021)
- Vágujhelyi Ferenc (2021-től)
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Jegyzetek
- ↑ 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról, továbbiakban NAV tv. Alapító okmányként kezelendő
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 41. § (1) bek.
- ↑ [A NAV-nál foglalkoztatottak - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) nav.gov.hu/kozadat/altalanos_kozzeteteli_lista/3_3_mukodes/a_foglalkoztatottak]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról . (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ "1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv."NAV tv. I. fejezet 1. §. 1. bek.
- ↑ Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, a NAV vezetője [1]
- ↑ "4. § (1) A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság."NAV tv.4. §.1. bek.
- ↑ "(2) A NAV-nak a NAV tv. 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti területi szervei: a) a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: KAVIG), b) a Repülőtéri Igazgatóság, c) a Bevetési Igazgatóság, d) a Szakértői Intézet, e) az Informatikai Intézet, f) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet és g) a Gazdasági Ellátó Igazgatóság. (3) A jogszabályban meghatározott vámszervi feladatokat a következő területi szervek látják el: a) a megyei (fővárosi) adó-és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok), b) a KAVIG, c) a Repülőtéri Igazgatóság, d) a Szakértői Intézet és e) a Bevetési Igazgatóság. 2. § (1) A központi szervek és a területi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet határozza meg. (2) A területi szervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak a területi szervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak. 3. § (1) A NAV területi szervei - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tevékenységüket érintő körben - ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat, illetve a polgári jogi igénnyel kapcsolatos tevékenységet is - a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, külön meghatalmazás nélkül képviselik a NAV-ot. (2) A bűnügyi igazgatóság tevékenységét érintő peres és nem peres eljárásokban a NAV-ot a Bűnügyi Főigazgatóság képviseli."485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről
- ↑ A NAV vezetői. nav.gov.hu, 2018. június 15. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
- ↑ "5. § (1) Jövedéki ügyben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami adó- és vámhatóság jár el."2016. évi LXVIII. törvény 5. §
- ↑ 5/2022. (VIII. 5.) PM utasítás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ [A NAV bűnügyi szakterületének elérhetőségei - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) bűnügyi szakterületének elérhetőségei]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ [A NAV szervezeti struktúrája - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) nav.gov.hu/kozadat/altalanos_kozzeteteli_lista/1_1_kapcsolat_szervezet_vezetok/szervezeti_struktura]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ [Igazgatóságok - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) nav.gov.hu/igazgatosagok/igazgatosagok]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
Források
- 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
- 2016. évi LXVI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
- 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről
- NAV szervezeti ábra (2016-01-05) – PDF-ben megnyílik
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról
- Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap