Michel Portal

Michel Portal
Életrajzi adatok
Született1935. november 27. (88 éves)[1][2][3][4]
Bayonne[5]
Iskolái
Pályafutás
Műfajok
  • dzsessz
  • komolyzene
Hangszer
Díjak
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (2011. július 5.)
  • César-díj a legjobb filmzenének
  • Victoires du Jazz
  • Django Reinhardt díj (1968)
Tevékenység
  • zeneszerző
  • dzsesszzenész
  • szaxofonos
  • filmzeneszerző
  • klarinétművész

Michel Portal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Portal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Michel Portal (Bayonne, 1935. november 27. –) francia szaxofonos, klarinétos.

Pályakép

Bayonne-ban született muzsikus családban. Érdeklődése a dzsessz iránt a második világháború után, rádióadások hatására alakult ki. Klarinét szakon tanult a Conservatoire de Paris-ban; karmesterséget ugyanott Pierre Dervaux-tól.

Michel Portal dzsesszzenei tapasztalatait Henri Rossotti és Pérez Prado mellett szerezte. Raymond Fonsèque, Aimé Barelli Claude Nougaro tevékenysége jelentősen hatott rá.

Michel Portal társalapítója volt a New Phonic Art szabadimprovizációs csoportnak. Ami az avantgarde komolyzenét illeti 1969-ben Karlheinz Stockhausen Aus den sieben Tagen című művének felvételén is játszott.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Albumok zenekarvezetőként

  • Our Meanings and Our Feelings (1969)
  • Alors!!! (1970)
  • Splendid Yzlment (1972)
  • A Chateauvallon: No, No But It May Be (C1973)
  • Sonates Pour Clarinette et Piano, Op. 120 (1977)
  • Dejarme Solo! (1979)
  • Arrivederci Le Chouartse (1981)
  • L'ombre Rouge (1981)
  • Men's Land (1987)
  • Turbulence (1987)
  • Concerto Pour Clarinette (1989)
  • Any Way (1993)
  • Musiques De Cinemas (1995)
  • Dockings (1998)
  • Rencontre Duos Pour Clarinette (1998)
  • Fast Mood (1999)
  • Burundi (2000)
  • Minneapolis (2000)
  • Minneapolis We Insist! (2002)
  • Concerts (2004)
  • Birdwatcher (2007)
  • Bailador (2010)
  • Radar (2016)
  • Eternal Stories (2017)
  • MP85 (2021)

Filmek

A Portal az 1980-as években kezdett filmzenét írni. Háromszor nyerte el a legjobb filmhez írt zenének járó César-díjat.

  • Michel Portal az IMDb-n (filmzene)

Díjak

  • 1959: Conservatoire Supérieur de Paris
  • 1963: Concours International de Genève et du Jubilé Suisse
  • 1968: Django Reinhardt-díj
  • 1983: Grand Prix International de la Musique
  • 2011: Francia Köztársaság Becsületrendje

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  2. http://mediatheque.cite-musique.fr/masc/?INSTANCE=CITEMUSIQUE&URL=/mediacomposite/CMDO/CMDO000020000/CMDO000021000/CMDO000021000_0785/
  3. http://www.universalmusic.fr/artiste/5070-michel-portal/bio
  4. Who's Who in France (francia nyelven)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 19.)

Források

  • https://www.allaboutjazz.com/musicians/michel-portal
  • https://www.anteprimaproductions.com/fr/artistes/jazz/55/michel-portal
  • https://www.selmer.fr/en/artist/michel-portal

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Michel Portal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Sablon:César-díj a legjobb filmzenének
  • m
  • v
  • sz
1976–2000
2001–2020
  • Tomatito / Cheikh Ahmad al-Tûni / La Caita / Tony Gatlif (2001)
  • Yann Tiersen (2002)
  • Wojciech Kilar (2003)
  • Benoît Charest (2004)
  • Bruno Coulais (2005)
  • Alexandre Desplat (2006)
  • Matthieu Chedid (2007)
  • Alex Beaupain (2008)
  • Michael Galasso (2009)
  • Armand Amar (2010)
  • Alexandre Desplat (2011)
  • Ludovic Bource (2012)
  • Alexandre Desplat (2013)
  • Martin Wheeler (2014)
  • Amine Bouhafa (2015)
  • Warren Ellis (2016)
  • Ibrahim Maalouf (2017)
  • Arnaud Rebotini (2018)
  • Vincent Blanchard / Romain Greffe (2019)
  • Dan Levy (2020)
2001–2020
  • Rone (2021)
  • Ron és Russell Mael (2022)
  • Irène Drésel (2023)
  • Andrea Laszlo De Simone (2024)
Nemzetközi katalógusok