Majthényi Flóra
| Majthényi Flóra | |
 | |
| Majthényi Flóra, Barabás Miklós litográfiája (1854) | |
| Született | 1837. július 28. Novák |
| Elhunyt | 1915. május 18. (77 évesen) Budapest |
| Álneve | Flóra |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Tóth Kálmán (1856–1868)[1] |
| Gyermekei | Tóth Béla |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Majthényi Flóra témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kesselőkeői Majthényi Flóra (Novák, 1837. július 28. – Budapest, 1915. május 18.) költő, Tóth Kálmán költő felesége, akitől később elvált. Kiváló zenetehetség, több zeneszerzeménye is fennmaradt.[3]
Élete
Flóra édesanyja a Városligeti tavon található Páva-szigetet[4] bérelte ki Ifjú korában. Szemere Pál költő volt az irodalmi mentora. Első verseit Madách Imre öcsséhez Madách Pálhoz írta tizenkét évesen, de miután szerelme tüdőgyulladásban meghalt ez a plátói szerelem végigkísérte Flóra életét. Az 1850-es évek elején tűnt fel Pesten költeményeivel.[5] Barátnője volt Ferenczy Teréznek, akit halálakor meg is énekelt. 1856-ban férjhez ment Tóth Kálmán költőhöz, akitől tizenkét év után, 1868-ban elvált. Házasságukból született Tóth Béla újságíró és filológus, a későbbi neves publicista és anekdotagyűjtő.[6]
1886-tól Spanyolországban, Sevillában tartózkodott, majd Algírban élt. 1907-ben tudta meg fia halálhírét. Hetvenhárom éves korában, 1908-ban tért vissza Budapestre a rokonságától örökölt császárfürdői lakásába, ahol nem maradt mellette senki, aki támogatta volna. Megbetegedett és kényszerképzetek hatása alá került, azt hitte, ha megfürdik, meghal, így elmegyógyintézetbe került.[7] 1915-ben a lipótmezei Országos Elme- és Ideggyógyintézetben halt meg,[8] a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[9]
Munkássága
RÓZSÁMRA.O nézd, miként remeg
Az ifju rózsaszál:
A harmatos levé!
Nyugtára nem talál!Talán örvend szegény,
FLORA.
Hogy létre ébredett ?
Vagy bújában remeg
A kurta lét felett?!
– Szikszói Enyhlapok. Császár Ferencz szerkeztése mellett ... Kunsch, József, ed., Pesth, 1853[10]
Költeményei, melyeket Flóra név alatt írt a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg: Hölgyfutár (1851–1862), Családi Lapok (1852), Délibáb (1853–54), Szikszói Enyhlapok (1853), Divatcsarnok (1853–56), Szépirodalmi Album (1856), Gyulai Árvizkönyv (1856), Erdélyi Muzeum (1857), M. Néplap (1857), Nővilág (1857–1859), M. Posta (1857), Szépirodalmi Közlöny (1857–58), Remény (1858), Csokonai Album (1861), Anyák Hetilapja (1861), Részvét Könyve (1863), Alföldiek Segély-Albuma (1864), Fővárosi Lapok (1864-65), Zilahy Károly, Hölgyek Lantja (Pest, 1865. 12 költemény), Vasárnapi Ujság (1878. 3. sz. Szerelem c. költ. felolv. a Kisfaludy Társaság 1873. december 27. gyűlésén), Petőfi-Társaság Lapja (1878), Koszorú (1879–81), Ország-Világ (1880, Virágrege), Képes Családi Lapok (1890), Ungarische Lyriker (Lipcse, 1874).
Elbeszélései, cikkei és levelei: Családi Lapok (1856. A felebaráti szeretet műve: Sienai szent Katalin életéből németből, 1857. Fülemile három jó tanítása, mese Schön Bruno után), Hölgyfutár (1860. Emlékezés a rudnói lelkészre, úti naplómból), Pesti Napló (1871. 180. sz. A szent Bernát hegyen, 1879. 262. szám, Madách szülőháza és végső nyughelye, 1880. 221. sz. Emlékezés Ferenczy Terézre), Koszorú (1880–81. rege és rajz), Képes Családi Lapok (1884–85. elbeszélések), Pesti Hírlap (1885, 180. sz. A műtermekben), Budapesti Hírlap (1887, 253. sz. Spanyol ponyvairodalom: A magyar király leánya stb.).
Andor Pál név alatt 1864. május 25-én a pesti Nemzeti Színházban adták először Az uram nem szeret című egyfelvonásos vígjátékát és A nők hibája című, szintén egyfelvonásos vígjátékát.
Arcképe megjelent a Magyar írónők arczképcsarnoka c. műlapon, melyet Grimm Rezső rajzolt kőre és a Pollák-testvérek nyomtattak 1862-ben Pesten.
Művei
- Flóra 50 költeménye (Pest, 1858)
- Flóra dalai (1860)
- Jó gyermekek könyve (1866)
- Elegiák kis fiamhoz (1868)
- Majthényi Flóra újabb költeményei
- Adorationes (Sevilla, 1890)
Jegyzetek
- ↑ Magyar Irodalmi Lexikon, 177, 2
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- ↑ A páva-szigete, epa.oszk.hu
- ↑ Török Sophie: Majthényi Flóra százéves, epa.oszk.hu
- ↑ Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka - Tóth Kálmán
- ↑ Majthényi Flóra költőnő 100 éve, 1915. május 18-án halt meg Archiválva 2016. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, mtva.hu
- ↑ Magyar életrajzi lexikon
- ↑ özv. Rudnay Józsefné Veres Szilárda: Emlékeim 1847–1917, mtdaportal.extra.hu
- ↑ Szikszói enyhlapok. Császár Ferencz szerkeztése mellett ... Kunsch, József, ed.
- ↑ „Magyar írónők arczképcsarnoka”, első sor: Bajza Lenke, Jósika Júlia, Ferenczy, [?], Csernátoni Lóra(wd), Madarassy Klotild(wd), második sor: Teleki Bickersteth Janka(wd), Vachott Sándorné, Szendrey Júlia, Fanni, Bulyovszkyné, Isidóra, Gr. Batthyány Artúrné, harmadik sor: Flóra, Gr. Zichy Malvinia, Szőlősy Nina, Kempelen Riza, Kisfaludy Atala, Emilia, negyedik sor: Karacs Teréz, Takács Éva (Jelezve: Kőre rajz. Grimm R, Nyomt. Pollák Testvérek Pesten 1862., Kiadja Pfeiffer Ferdinánd.) Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Lit/40
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Török Sophie: Majthényi Flóra százéves. Nyugat, 1931. 7. szám, epa.oszk.hu
- Török Sophie: Emlékezés egy régi írónőre. Nyugat, 1931. 7. szám, epa.oszk.hu
- Lázár Zsanett: Majthényi Flóra története, Cultura, 2015. május 18., cultura.hu
- Koháry Sarolta: Flóra és Ilonka Archiválva 2016. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, konyv-letoltes.com
További információk
- Majthényi Flóra: Mi a haza? (vers)
- Gyimesi Emese: „A kilencvenkilencedik múzsa” Női publikálási gyakorlatok Szendrey Júlia és Majthényi Flóra pályája alapján
- VII.2.c – A jogszolgáltatás területi szervei. Pesti (1875-től) Budapesti Királyi Törvényszék (1946-tól Budapesti Törvényszék) iratai. Polgári peres iratok
Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
