Konyha (település)

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Konyha (egyértelműsítő lap).

Konyha (Kuchyňa)
A Szent Miklós-templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Malackai
Rang	község
Első írásos említés	1206
Polgármester	Róbert Bujna
Irányítószám	900 52
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	MA
Népesség
Teljes népesség	1769 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	253 m
Terület	45,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 17° 09′ 20″48.40694444, 17.1555555648.406944°N 17.155556°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 17° 09′ 20″48.40694444, 17.1555555648.406944°N 17.155556°E
Konyha weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konyha témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Konyha (szlovákul Kuchyňa, németül Kuchel) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Malackától 15 km-re délkeletre, a Kis-Kárpátok nyugati oldalán, a Malina-patak mentén fekszik. Érinti a bezárt Zohor–Detrekőszentmiklós-vasútvonal.

1206-ban említik először. 1238-ban Endre pozsonyi ispán a pozsonyi ciszterci nővérek rendjének adományozta a konyhai malmot.^[2] 1291-ben Kunch fia Depreht pozsonyi villicus kap itt birtokot adományba, melyen Szent Miklós tiszteletére épült egyház volt, s melyet már IV. Béla adománya óta birtokolt.^[3] Vára a 14. század elején épült. Kezdetben a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka volt, majd kihalásuk után 1543-ban a királyé lett. Ezután a vár már nem szerepel oklevélben, valószínűleg a 16. században pusztult el. A falu ezután Detrekő várának uradalmához tartozott.

Vályi András szerint "KONYHA. Kuchin Kahl. Tót falu Posony Várm. földes Ura G. Pálffy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek, é erdők mellett, határja jó termékenységű, búzát, rozsot, árpát bőven hoz, van szőleje, réttye, ’s erdeje is, Modorban piatzozása."^[4]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Konyha, (Kuchinja), Poson m. tót falu, a Baba tövében, ut. p. Malaczkához keletre 2 mfldnyire. Lakja 1363 kath., 122 zsidó. Kath. paroch. templom; synagóga. Fő kincse nagy erdejében áll, mellynek egy része erdei vagy topolya fenyőből áll. Vizimalmok. F. u. h. Pálffy." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

1910-ben 1767, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2011-ben 1660 lakosából 1565 fő szlovák volt.^[5]

• Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1701-ben épült.
• Szent Anna, Szűz Mária és Szent Rókus kápolnái 1700 előtt épültek.
• A falutól 3,5 km-re észak-északnyugatra találhatók várának csekély maradványai.
• A malackai katonai repülőtér, légibázis a falutól 2,5 km-re nyugatra található.
• Kis víztározója van a Malina- és a Javorinka-patakok egyesülésénél.

• Melich János 1904: Adatok a magyar nyelv és helyesírás történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 34
• Martinovsky, Jan O. - Radics, Ferenc 1967: Bemerkungen über die Phytogeographie und Ökologie der in Ungarn vorkommenden Stipa-Arten XV. Beitrag zur Kenntnis der europäischen Federgräser. In: J. Ujhelyi (szerk.): Fragmenta Botanica 5, 39
• Ember Győző 1988: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Budapest
• Beke Margit 1994: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637 - Strigonium Antiquum 3. Budapest, 200-201 No. 25
• A pozsonyi jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1650–1773)

• Hivatalos honlap (szlovákul)
• Községinfó
• Konyha Szlovákia térképén
• A vár ismertetője (szlovákul)
• E-obce.sk