Kinin

Kinin
IUPAC-név
(R)-(6-metoxikinolin-4-il)((2S,4S,8R)-8-vinilkinuklidin-2-il)metanol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 130-95-0
PubChem 8549
DrugBank APRD00563
ATC kód M09AA01, P01BC01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C20H24N2O2
Moláris tömeg 324,417 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 76 – 88%
Metabolizmus máj (CYP3A4 és CYP2C19)
Biológiai
felezési idő
~18 óra
Fehérjekötés ~70%
Kiválasztás vese (20%)
Terápiás előírások
Terhességi kategória X (USA), D (Au)
Alkalmazás orális, intravénás

A kinin (INN: quinine) egy természetes, láz- és fájdalomcsillapító, valamint gyulladáscsökkentő hatású kristályos alkaloid, szerkezetileg a kinidin sztereoizomerje.

Íze nagyon keserű.

Forrásai

A kinint először a dél-amerikai kínafa (Cinchona spp.) kérgéből vonták ki 1817-ben Pierre Joseph Pelletier és Joseph Bienaimé Caventou francia kutatók. A név a kecsua (inka) quina vagy quina-quina szóból ered, mely a fa kérgének neve (szó szerint „szent fakéreg”, vagy „kérgek kérge”).

1820 előtt a kérget kiszárították és finom porrá őrölték, majd belekeverték valamilyen italba (általában borba).

Felhasználása

Gyógyszerként

Az indiánok már jóval a malária behurcolása előtt készítettek a hegyekben teát a kínafa kérgéből, mert a főzet izomlazító hatása enyhítette a hideg miatti vacogásukat. Amikor a kecsuák először találkoztak a maláriával, szintén ilyen főzetet ittak, mivel a malária is hidegrázással kezdődik. Ez a főzet a betegség minden másnál hatékonyabb ellenszerének bizonyult, ezért a spanyolok és a portugálok gyorsan eltanulták készítését.[1]

A kinin olyannyira nélkülözhetetlenné vált az afrikai és ázsiai gyarmatosítás során, hogy a meghódított területeken külön kínafaültetvényeket, később pedig kiningyárakat hoztak létre.[1]

A 19. század közepén a britek kezdték el prevenciós céllal használni. Rendkívül erőteljes keserű íze miatt először szeszes italokba — az Afrika partjainál hajózó tengerészek borba, az Indiában állomásozók ginbe — keverték, vízzel és cukorral csak később kezdték el inni.[1] A keserű íz javítására 1895-ben persai Persay Gyula (18551924), novai gyógyszerész belajstromoztatta az általa feltalált és „Szörpnek” (Syrupus aromaticus) nevezett szert, a keserű mellékíztől mentes kinint pedig Rozsnyay Mátyás aradi gyógyszerész alkotta meg 1868-ban. Ennek elkészítési módját Rozsnyay közkinccsé tette, így már a Magyar Gyógyszerkönyv 1883-ban megjelent első kiadásának pótkötetében hivatalossá vált, majd a második kiadástól az 1954-es ötödik kiadásig szerepelt benne Chininum tannicum insipidum Rozsnyay néven.

Nem gyógyászati célokra

Tonik normál és ultraibolya fényben

A kinint ízanyagként is felhasználják tonikokban és vermutokban. A legenda szerint a maláriaellenes tonikot a nagy mennyiségű kinin keserű íze miatt kezdték a brit gyarmatosítók ginnel keverni és így alakult ki a gin-tonik koktél, amely a világ számos részén elterjedt.

A ma kapható szénsavas tonikok kinintartalma jóval kisebb, mint elődeiké, mivel nem a kinint már nem gyógyhatása, hanem jellegzetes íze miatt keverik a szénsavas vízbe. Az első modern tonikot Jacob Schweppes fejlesztette ki, ugyanis a világon először ő palackozott szénsavval dúsított vizet; az ő első terméke volt a Schweppes Indian Tonic. A cég italai azóta is kizárólag természetes kinint tartalmaznak, másfajta tonikokban azonban a keserű ízt időnként mesterséges kininnel érik el. Különféle aromákkal kombinálva számos koktél és üdítő alkotóeleme.

Gyógyhatása

A kinin volt az első hatékony gyógyszer a Plasmodium falciparum által okozott malária kezelésére. A 17. században kezdték használni. Egészen az 1940-es évekig ez volt a malária ellen elsőként választandó szer, majd szerepét más gyógyszerek vették át. Bár ma már jóval hatékonyabb maláriaellenes szerek is kaphatók, a kinint még ma is használják e betegség ellen.

A maláriagyógyszerek meggátolják a malária-paraziták hemoglobinbontó képességét, amitől a parazita vagy éhen hal vagy toxikus mennyiségű hemoglobin halmozódik fel benne.

Mellékhatásai

Hosszas alkalmazása esetén részleges, vagy teljes süketséget, halláskárosodást okozhat. Nem ritkán kininizmust okoz, ritkán (tüdőödéma kialakulása miatt) halált is. A vér glükóz- és elektrolitszintjét monitorozni kell, ha a kinint injekcióban adják. Az első kinininjekció beadása után a beteg szívműködését is vizsgálni kell.

Gyógyszerkönyv

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a következő cikkelyekben szerepel:

Kinin-hidroklorid Chinini hydrochloridum
Kinin-szulfát Chinini sulfas

Jegyzetek

  1. a b c Sokszínű

Források

  • Jesuits' Powder
  • From intox databank
  • From inchem
  • Database file on Quinine from rain-tree.com
  • Catalytic Asymmetric Synthesis of Quinine and Quinidine
  • Summary article on history of Quinine in Chemical and Engineering News
  • Quinine news page
  • Sokszínű: Sokszínű Vidék: Így hódította meg a világot a keserű botanikai csoda
Sablon:AntimaláriásSzerek
  • m
  • v
  • sz
Maláriaellenes szerek (P01B)
Aminokinolinok
amodiakin · klorokin · hidroxiklorokin · pamakin · primakin
Biguanidok
proguanil · cikloguanil-embolát
Metanolkinolinok
meflokin · kinin
Diaminopiridinek
pirimetamin
Artemizininszármazékok
artemizinin · arteméter · arteszunát · artemotil · artenimol · arteéter
Egyéb
halofantrine · lumefantrin
Sablon:Alkaloidok
  • m
  • v
  • sz
Az alkaloidok típusai
Indolok
Fenil-etil-aminok
Purinok
Piridinek
Pirrolidinek
Kinolinok
  • kinin
Izokinolinok
Tropánok
Terpenoidok
  • akonitin
  • diterpenoidok
  • kardenolidok
  • karotinoidok
  • kukurbitacinok
  • limonoidok
  • monoterpének
  • szaponinok
  • szeszkviterpén-laktonok
  • szolanin
Betainek
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85109880
  • GND: 4136724-8
  • BNF: cb11940835j
  • KKT: 00565827