Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc)

Ez a szócikk Miskolc egyetlen működő zsinagógájáról szól. Hasonló címmel lásd még: Kazinczy utcai zsinagóga (Budapest).

Kazinczy utcai zsinagóga
Település	Miskolc
Ország	Magyarország
Vallás	zsidó
Építési adatok
Stílus	neoromán építészet
Építés kezdete	1856
Építés befejezése	1863
Rekonstrukciók évei	2017–
Tervező	Ludwig Förster
Építész(ek)	Ludwig Förster
Mai rendeltetése	eredeti funkciójában üzemel
Alapadatok
Torony	nincs
Elhelyezkedése
Kazinczy utcai zsinagóga Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 47′ 07″48.104004, 20.78520348.104004°N 20.785203°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 47′ 07″48.104004, 20.78520348.104004°N 20.785203°E
A Kazinczy utcai zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazinczy utcai zsinagóga témájú médiaállományokat.

A Kazinczy utcai zsinagóga Miskolc ma már egyetlen zsinagógája, egyben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egyetlen ma is működő, és a régió legnagyobb zsinagógája (Kazinczy utca 7.)

A zsinagóga 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán moreszk stílusban. Hasonlít az ugyancsak Förster tervei szerint épült bécsi leopoldstadti zsinagógához. Förster a zsinagóga tervezésekor több újítást is bevezetett, orgonát építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette. Ez tiltakozást váltott ki az ortodox többségű hívőkből, és miután az átadást követő évben a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta Fischmann Ezékiel Mózes miskolci rabbit, úgy döntöttek, a hagyományoknak megfelelően átalakítják a zsinagógát. A viszály következtében a miskolci zsidóságból különvált a szefárd hitközség, és külön imaházat bérelt (vagy épített) a Kölcsey utcában, amely nem maradt fenn.

2013 őszén a zsinagógát – leromlott állapota és balesetveszély miatt (az alapok, a tetőszerkezet és a tetőt tartó oszlopok gyengültek meg) – átmenetileg bezárták. Felújítását 2017-ben kezdték meg.

A Kazinczy utcai homlokzatot és az udvarit is egy arabeszkes rózsaablak és keskeny íves ablakok díszítik, az udvar felé néző főhomlokzaton Mózes kettős kőtáblája látható. A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.

Miskolcnak 1901-ben másik zsinagógája is épült; a Palóczy utcai zsinagóga kupolás, kéttornyú épület volt. 1963-ban lebontották.

Az 1920-as népszámlálás idején Miskolcon körülbelül 10 000 zsidó vallású élt (a teljes népesség 16,5%-a), de nagy részük a holokauszt áldozata lett, és napjainkban körülbelül 500-an élnek a városban. A holokauszt áldozatainak a zsinagóga Déryné utcai bejáratánál, emellett az Arany János utcában, az egykori gettó helyén, valamint a Tiszai pályaudvaron lévő emléktáblák állítanak emléket.

• 
  A zsinagóga a Hősök tere felől
• 
  A hátsó bejárat
• 
  A miskolci zsinagóga Holocaust emléktáblái
• 
  A miskolci zsinagóga Holocaust emléktáblái

• Kárpáti László: Zsinagóga. In Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1: Miskolc és környéke. Szabadfalvi József, Cseri Miklós (szerk.). Miskolc: Alföldi Nyomda. 1992. 12–13. o. ISBN 9637221425  
• A Kazinczy utcai zsinagóga. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 288–290. o. ISBN 9639311499  
• Kép a Kazinczy úti zsinagógáról
• A Vendégváró cikke
• A miskolci zsidó hitközség története^{[halott link]}
• Zsinagóga.lap.hu – linkgyűjtemény
• boon.hu – Miskolci zsinagóga: balesetveszély miatt zárva Archiválva 2015. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Magyarországi zsinagógák listája