Káp

Káp (Kapince)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
Első írásos említés1261
PolgármesterMargita Tabačeková
Irányítószám951 24
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség184 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság169 m
Terület5,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 57″, k. h. 17° 58′ 31″48.449167, 17.97527848.449167°N 17.975278°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 57″, k. h. 17° 58′ 31″48.449167, 17.97527848.449167°N 17.975278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Káp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Káp (szlovákul Kapince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Alsó- és Felsőkáp egyesítésével jött létre.

Fekvése

Nyitrától 21 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A mai település eredetileg két falu volt, melyeket 1261-ben „Wruuskap”, illetve „Haloskap” alakban említenek először.

Alsókáp 1524-ben „Alsookaap” alakban szerepel írott forrásban. Nyitra várának, később Nagytapolcsány várának tartozéka volt. 1601-ben felégette a török. 1664-ben 10 háztartásban 13 fejadófizető személyt írtak össze az oszmánok.[2] 1715-ben szőlőskert, valamint 8 jobbágy és 3 zsellérház állt a településen. 1751-ben 45 család élt itt. 1787-ben 27 házában 171 lakos élt. 1828-ban 26 háza volt 181 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Felsőkáp kezdetben alsókápi nemesek birtoka volt. 1715-ben 4 jobbágy és 5 zsellérház állt itt. 1787-ben 12 házában 80 lakos élt. 1828-ban 8 háza volt 55 lakossal.

Vályi András szerint „Alsó Kap. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Galgóczhoz egy, és 1/4 mértföldnyire, Alsó Merasicznak filiája, réttyeik középszerűek, földgyeik jól termők, fájok, és legelőjök elég van, piatzozások Galgóczon”.[3]

„Felső Kap. Tót falu Nyitra Várm. az előbbenyihez közel, földes Ura Bertalanfy Uraság, lakosai kasai katolikusok, földgye jó, fája nintsen elég, réttye, legelője szoross, szőlő hegyei soványak”.[3]

Fényes Elek geográfiai szótárában „Káp (Alsó és Felső), Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, a Gábor hegye alatt. – Az első 143 kath., 11 zsidó; a második 43 kath., 4 zsidó lak. F. u. többen. Ut. post. Galgócz”. [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Alsó- és Felsőkápot 1892-ben egyesítették, de 1909-ben Merőcéhez csatolták és csak 1956-ban nyerte vissza önállóságát.

1910-ben területe a trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegű település volt, lakói közül sokan a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Népessége

2001-ben 184 lakosából 183 szlovák volt.

2011-ben 197 lakosából 190 szlovák.

2021-ben 184 lakosából 181 (+1) szlovák, 2 magyar és 1 ruszin nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

  • 1875-ben épült kúria.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Blaskovics 1993, 276.
  3. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ma7.sk

Források

Külső hivatkozások

  • Községinfó
  • Káp Szlovákia térképén
  • A vasútállomás
  • Statisztikák
  • E-obce.sk
Sablon:Nyitrai járás
  • m
  • v
  • sz
A Nyitrai járás települései
Nyitra (Nitra)
Abaszállás (Lehota) · Alsóbodok (Dolné Obdokovce) · Alsócsitár (Štitáre) · Alsóelefánt (Dolné Lefantovce) · Assakürt (Nové Sady) · Báb (Báb) · Babindál (Babindol) · Béd (Bádice) · Berencs (Branč) · Cabajcsápor (Cabaj–Čápor) · Család (Čeľadice) · Csekej (Čakajovce) · · Csiffár (Čifáre) · Elecske (Alekšince) · Felsőelefánt (Horné Lefantovce) · Gímes (Jelenec) · Kalász (Klasov) · Káp (Kapince) · Kiscétény (Malý Cetín) · Kishind (Malé Chyndice) · Kislapás (Malý Lapáš) · Kolon (Kolíňany) · Lajos (Ľudovítová) · Lakács (Lukáčovce) · Lapásgyarmat (Golianovo) · Mellek (Melek) · Menyhebédszalakusz (Podhorany) · Mezőkeszi (Poľný Kesov) · Nagycétény (Veľký Cetín) · Nagylapás (Veľký Lapáš) · Nagyhind (Veľké Chyndice) · Nagyvölgy (Veľká Dolina) · Nemespann (Paňa) · Nyitracsehi (Čechynce) · Nyitraegerszeg (Jelšovce) · Nyitragerencsér (Nitrianske Hrnčiarovce) · Nyitrageszte (Hosťová) · Nyitraivánka (Ivanka pri Nitre) · Nyitraszőlős (Vinodol) · Nyitraújlak (Veľké Zálužie) · Pográny (Pohranice) · Récsény (Rišňovce) · Románfalva (Rumanová) · Salgó (Svätoplukovo) · Sarlókajsza (Lužianky) · Surányka (Šurianky) · Szulányvicsáp (Hruboňovo) · Tajnasári (Tajná) · Tarány (Štefanovičová)· Tild (Telince) · Újlacska (Malé Zálužie) · Üreg (Jarok) · Ürmény (Mojmírovce) · Üzbég (Zbehy) · Vajkmártonfalva (Lúčnica nad Žitavou) · Verebély (Vráble) · Vicsápapáti (Výčapy–Opatovce) · Zsére (Žirany) · Zsitvagyarmat (Žitavce) · Zsitvaújfalu (Nová Ves nad Žitavou)
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap