János vitéz (rajzfilm)

Ez a szócikk Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott rajzfilméről szól. Hasonló címmel lásd még: János vitéz (egyértelműsítő lap).

János vitéz
1973-as magyar animációs film
A film moziplakátja
Rendező	Jankovics Marcell
Alapmű	Petőfi Sándor: János vitéz
Műfaj	zenés mesefim
Forgatókönyvíró	Jankovics Marcell Szabó Sipos Tamás Szoboszlay Péter
Hang	Cserhalmi György Nagy Anikó
Zene	Gyulai Gaál János
Operatőr	Bacsó Zoltán Csepela Attila Henrik Irén Kassai Klára Nagy Csaba
Vágó	Czipauer János
Hangmérnök	Bársony Péter
Gyártásvezető	Gyöpös Sándor Marsovszky Emőke
Gyártás
Gyártó	Pannónia Filmstúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	74 perc
Képarány	1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó	MOKÉP Pannónia Entertainment Ltd. (felújított)
Bemutató	1973. május 1. 1974. november 29. 2019. szeptember 19. (felújítás)
Korhatár
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A János vitéz 1973-ban bemutatott magyar rajzfilm, mely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára készült. Grafikai megformálására meglehetősen hatott az 1968-ban bemutatott Sárga tengeralattjáró című brit rajzfilm.

Az rajzfilm rendezője Jankovics Marcell. A forgatókönyvet Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter írta. A zenéjét Gyulai Gaál János szerezte. A Pannónia Filmstúdió gyártásában készült és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Magyarországon 1973 májusában mutatták be a hazai mozikban.

A János vitéz volt az első egész estés magyar rajzfilm.

A rajzfilmet digitális változatban újították fel, amely 2019. szeptember 19-én volt látható a mozikban.^[1]

Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet a költeményhez hasonlóan tüzes napsütéssel kezdődik. Kukoricza Jancsi juhászbojtár, a fűben heverészve és furulyázva a gazda juhait őrzi. Egy távoli énekhangot hall – szerelme, a kökényszemű Iluska az, amint éppen ruhát mos a patakban. Jancsi csókot ígér Iluskának, ha kijön a patakból és odamegy hozzá.

A szerelmeseket Iluska mostohájának érkezése riasztja fel. A mostoha szidja Iluskát, de Jancsi megfenyegeti, hogy ne merészelje bántani. A mostoha és Iluska hazaindulnak. Jancsi ekkor veszi észre, hogy a nyáj megszökött, az utolsó báránya is felhővé változott. Egyedül, szomorúan indul haza, a gazda elébe. A gazda eleinte tréfának hiszi, hogy nem látja a nyájat, de utána megdühödik és elzavarja Jancsit. Jancsi elbúcsúzik Iluskától és világgá megy.

A vándorlás során egy sűrű erdőbe jut és a sötétben rátalál a rablók tanyájára. A rablók vezére éppen a zsákmányt osztja – „Egyet neked, egyet nekem...” Jancsi közéjük lép, és mikor kijelenti, hogy neki már nem kedves az élet, a zsiványok maguk közé fogadják és nagy mulatozás kezdődik. Mikor álomba merülnek, Jancsi a rablott kincs láttán kísértésbe esik – „Megtöltöm tarisznyám ...” –, de aztán észbe kap, hiszen tán minden darabhoz vér tapad. A zsiványok egy leeső pénzdarab pengésére felébrednek és körülállják Jancsit, aki a lámpással felgyújtja a házat és elmenekül.

A pusztában folytatja a vándorlását, mikor a délibábból egy vonuló huszárcsapat bontakozik ki. Jancsi is beáll közéjük. A huszárok Franciaországba tartanak, amit megtámadott a török. Hegyen-völgyön át haladnak, keresztül a zord, jeges Taljánországon; át a kutyafejű tatárok földjén, akik megkergetik őket; át India földjén, keresztül az égig érő hegyen, aminek a túloldalán leszánkázva már ott is vannak Franciaország határánál. A sorompónál maga a francia király fogadja őket, elpanaszolja a törökök dúlását, és leánya kezét ígéri annak a huszárnak, aki megmenti a leányt, akit elrabolt a török szultán. A huszárok lepihennek a hosszú út után, hogy másnap hajnalban csatarendbe álljanak.

Nagy csata kezdődik, melyben a magyar huszárok győzedelmeskednek, és felgöngyölik a törököket, mint egy szőnyeget. Egy török elvágtat, Jancsi utána ered, és ekkor kiderül, hogy ez a szultán fia, aki menekül az elrabolt királylánnyal. Jancsi kettévágja a törököt, mire az két darabban világgá szalad.

A csata után a francia király nagy fogadást rendez. Jancsit a király átkereszteli, ettől fogva János Vitéz a neve. Ígéretéhez híven hozzá akarja adni a királylányt, de János ezt nem fogadhatja el, és elmeséli a történetüket Iluskával. A király gazdagon megjutalmazza, és János hajóval hazaindul Iluskájához

A faluban üres ház fogadja. A falubeliek elmesélik, hogy Iluska meghalt, eltemették, a mostoha pedig koldusbotra jutott.

János a temetőben a sírhanton nőtt rózsát magához veszi, hogy az legyen útmutatója a keresésben, míg a halál el nem éri. Zord utakon vándorol, mígnem az óriások földjére ér. Az óriások éppen ebédelnek, kősziklával kínálják őt is. János egy követ a király homlokához vág, mire az holtan rogy össze. Az óriások Jánost királyukká választják, de ő csak annyit kér, hogy amikor szüksége van rájuk, jelenjenek meg előtte. Az óriások kijelölt vezére egy sípot ad neki, amivel hívhatja őket, ezzel János továbbindul.

Sötét éjszakában a sötétség országába jut, ahol rátalál a boszorkányok körtáncára. A boszorkányok megtámadják, de egy izzó seprűvel visszaveri őket. Feltűnik a gonosz mostoha is boszorkány képében, János megöli. Feltűnik Iluska jelenése a boszorkányok üstjéből szabaduló lelkek között.

János az Óperenciás tenger partjára ér. A tenger nem hajlandó továbbengedni, mindig partra veti. János ekkor a síppal az óriásokat hívja, és az egyik óriással nekiindulnak a tengernek. Sokáig mennek, mikor egyszer János földet pillant meg. Az óriás elmondja hogy az a tündérek szigete, a világ szélén, utána a tenger a semmibe veszik. Figyelmezteti Jánost, hogy a szigetet szörnyek őrzik, de János nem hátrál, így az óriás lerakja a sziget partjára és visszafordul.

A szigetet egy tüzes sárkány őrzi, el akarja emészteni a betolakodót. János beugrik a sárkány torkába, ami elnyeli őt, vesztére: János megtalálja a sárkány szívét és összeszorítja. A sárkány szíve megáll és a lény szétfoszlik a levegőben. János Tündérországban találja magát.

A tündérek körbevezetik földjükön. Egyik tündér egy tündéralmát ad neki, amire ő is tündérré változik. János vitézt a tündérek királlyá koronázzák. Megjelenik Iluska is, mint királynő. A szerelmesek végre találkoznak:

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Források:^[2][3]

• Rendező, képes forgatókönyv, kép- és figuraterv: Jankovics Marcell
• Írta: Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter
• Zenéjét szerezte: Gyulai Gaál János
• Zenei rendező: Székely András
• Dalszöveg: Romhányi József
• Ének: Delhusa Gjon
• Operatőr: Bacsó Zoltán, Csepela Attila, Henrik Irén, Kassai Klára, Nagy Csaba
• Hangmérnök: Bársony Péter
• Hangasszisztens: Csintalan Gergely, Zsebényi Béla
• Vágó: Czipauer János
• Vágóasszisztens: Gyöpös Katalin, Szakács Katalin
• Háttér- és színtervek: Richly Zsolt^[4]
• Háttérfestők: Csonka György, Fülöp Ilona, Kálmán Mária^[4]
• Mozdulattervezők: Jankovics Marcell, Nepp József, Ternovszky Béla^[4]
• Színek: Csonkatéri Sándor^[4]
• Hangrendező: Vajda István
• Színes technika: Dobrányi Géza, Kun Irén
• Laborösszekötő: Lőrincz Árpád
• Felvételvezető: Pusztai Ágnes
• Gyártásvezető: Gyöpös Sándor, Marsovszky Emőke

Forrás^[4]

• Kukorica Jancsi / János vitéz: Cserhalmi György
• Iluska: Nagy Anikó
• Mostoha: Pártos Erzsi
• Gazda: Farkas Antal
• Haramiavezér: Mádi Szabó Gábor
• Huszárkapitány: Bárdy György
• Francia király: Körmendi János
• Királylány: Kútvölgyi Erzsébet
• Török vezér: Képessy József
• Az óriáskirály és jobbágyai: Bessenyei Ferenc

Forrás^[5]

• János vitéz a PORT.hu-n (magyarul)
• János vitéz az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• János vitéz az Internet Movie Database-ben (angolul)
• János vitéz a Box Office Mojón (angolul)

• Magyarország a XX. században / III. KÖTET Kultúra, művészet, sport és szórakozás / A magyar filmművészet új hulláma / Animáció. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000. „Minőségi robbanást jelent a János vitéz megszületése”
• János vitéz 40 éve (magyar nyelven). Szubkultúra. Cultura.hu, 2013. május 1. – ismertető