I. Assur-uballit

Assur-uballit
Nagykirály

Asszíria királya
Uralkodási ideje
i. e. 1365 i. e. 1330
Uralkodási évei35
ElődjeI. Eríba-Adad
UtódjaEnlil-nirári
Életrajzi adatok
Születetti. e. 14. század
Elhunyti. e. 1330
ÉdesapjaI. Eríba-Adad
Gyermekeileány (II. Burnaburias felesége)
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Assur-uballit (uralkodott i. e. 1365 – i. e. 1330) a Középasszír Birodalom első jelentős uralkodója volt, aki kivívta országa számára a függetlenséget, és elindította a nagyhatalommá válás útján. Ehhez kiválóan igazodik a neve, melynek jelentése: Assur életre kelt.

Apját, I. Eríba-Adadot követte a trónon. Uralkodásának kezdetén kivívta Assur városának függetlenségét. Az i. e. 15. század óta Mitanni főhatalma alatt álló királyság kihasználta a hurri állam belviszályait és konfliktusát a Hettita Birodalommal. I. Szuppiluliumasz legyőzte II. Suttarnát, és Assur-uballit Assur városától keletre eső mezőgazdasági területeket elfoglalta. Ezzel kezdődött a középasszír kor önálló királyságának fellendülése.

Assur-uballit korának két nagyhatalmával is szövetségre lépett: II. Burnaburiashoz, Babilon kassú királyához egyik lányát adta feleségül, és felvette a kapcsolatot az egyiptomi Újbirodalommal is. Két Amarna-levél maradt ránk, amelyeket ő küldött a fáraónak, és amelyek kiválóan érzékeltetik az uralma alatt végbement változásokat. Az első ékírásos agyagtábla még csak arra kéri Ehnatont, hogy kegyesen fogadja a követséget – ez ki is váltotta Burnaburias haragját, mivel vazallusának tekintette Assurt – a másodikon Assur-uballit már egyenrangúként kezeli a fáraót. Az i. e. 12. századi másolatokban fennmaradt középasszír törvények is Assur-uballit nevéhez köthetők.

Asszíria számára a babiloni dinasztikus kapcsolat ürügyet teremtett a helyi viszonyokba való beavatkozásra. Amikor Burnaburias fiát, Assur-uballit unokáját, Karahardast i. e. 1333-ban megölték, az asszír seregek döntötték meg a bitorló Nazibugas trónját, és segítették hatalomra II. Kurigalzut.

Források

  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 
  • Okladnyikov, Alekszej Pavlovics.szerk.: J. P. Francev: Mitanni hanyatlása és Asszíria megerősödése, Világtörténet tíz kötetben, I. kötet, Kossuth Kiadó, 312. o. [1955] (1962) 
Előző uralkodó:
I. Eríba-Adad
Asszíria királya
i. e. 1365 – 1330
Következő uralkodó:
Enlil-nirári
Sablon:Asszír királyok
  • m
  • v
  • sz
asszír archaikum
Ikunum • Tudija • Adamu • Janki • Szuhlamu • Harharu • Mandaru • Imszu • Harsu • Didanu • Hana • Zuabu • Nuabu • Abazu • Belu • Azarah • Uspia • Apiasal • Hale • Samani • Hajani • Ilu-Mer • Jakmeszi • Jakmeni • Jazkur-ilu • Ila-kabkabi • Aminu • Szulili • Kikkija • Akija • I. Puzur-Assur • Salim-ahum • Ilu-súma • I. Érisum
óasszír kor
I. Érisum • Ikúnum • I. SarrukínII. Puzur-Assur • Narám-Szín • II. Érisum • I. Samsi-AdadI. Ismé-Dagan • Aszínum • Puzur-Szín • Mut-Askur • Rímú-… • Assur-dugul • Assur-apla-idi • Nászir-Szín • Szín-namir • Ibqi-Istár • Adad-szalulu • Adaszi • Bélu-báni • Libaia • I. Sarma-Adad • Iptar-Szín • Bazaia • Lullaia • Su-Ninua • II. Sarma-Adad • III. Érisum • II. Samsi-Adad • II. Ismé-Dagan • III. Samsi-Adad • I. Assur-nirári • III. Puzur-Assur • I. Enlil-nászir • Nur-ili • Assur-saduni • I. Assur-rabi • I. Assur-nádin-ahhé • II. Enlil-nászir • II. Assur-nirári • Assur-bél-nisesu • Assur-rím-nisesu • II. Assur-nádin-ahhé
középasszír kor
I. Eríba-Adad • I. Assur-uballit • Enlil-nirári • Árik-dén-ili • I. Adad-niráriI. Sulmánu-asaríduI. Tukulti-Ninurta • Assur-nádin-apli • III. Assur-nirári • Enlil-kudurri-uszur • Ninurta-apal-Ékur • I. Assur-dán • Ninurta-Tukulti-Assur • Mutakkil-nuszku • I. Assur-rés-isi • I. Tukulti-apil-ésarra • Asarídu-apal-Ékur • Assur-Bél-kala • II. Eríba-Adad • IV. Samsi-Adad • I. Assur-nászir-apli • II. Sulmánu-asarídu • IV. Assur-nirári • II. Assur-rabi • II. Assur-rés-isi • II. Tukulti-apil-ésarra • II. Assur-dán
újasszír kor
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap