Hrustin
Hrustin (Hruštín) | |
Látkép | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Námesztói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1588 |
Polgármester | František Škapec |
Irányítószám | 029 52 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | NO |
Népesség | |
Teljes népesség | 3177 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 87 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 704 m |
Terület | 36,51 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 19′ 29″, k. h. 19° 20′ 58″49.324722222222, 19.34944444444449.324722°N 19.349444°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 29″, k. h. 19° 20′ 58″49.324722222222, 19.34944444444449.324722°N 19.349444°E | |
Hrustin weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrustin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Hrustin (szlovákul Hruštín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Námesztói járásában. A tőle 2 km-re északra lévő Vanyovka tartozik hozzá.
Fekvése
Námesztótól 13 km-re délnyugatra, az azonos nevű patak mellett fekszik, a 78-as út mentén.
Története
Azon a területen, ahol a mai község elterül, a 16. századig nem volt település. A falu 1580 körül keletkezett a vlach jog alapján, amikor pásztorokat telepítettek ide. A falu első említése 1588-ból származik „Hrussczyn” néven, Árva várának tartozékaként. A falu földesurai a Thurzók voltak. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Emellett vászonszövéssel, lábbelik, fém- és fatárgyak készítésével foglalkoztak. Házaikat kizárólag fából építették, ez lévén az egyetlen elérhető építőanyag. 1626-ban már 30 család, mintegy 150 lakos élt a faluban. Első temploma 1631-ben fából épült. A települést a 17. században a hadak többször is feldúlták. 1715-ben mintegy 450 lakosa volt. 1737 és 1742 között pestis pusztított. 1752-ben 159 család lakott a községben. 1778-ban 605 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRUSTIN. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Árva Várához közel, minden Namesztovi járásbéli Helységek között leg közelebb, határja közép termékenységű, terem kiváltképen árpát, és zabot.”[2]
1820-ban felépült a plébániatemplom. 1828-ban 183 házában 943 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrussin, tót falu, Árva vmegyében: 939 kath., 7 zsidó lak., kik vászon- és fa-eszközök készitéséből, s fuvarozásból élnek. Kath. paroch. templom. 95 7/8 sessio. F. u. az árvai uradalom.”[3]
1916-ban megépült az első fűrészüzem. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 3188 lakosából 3180 szlovák volt.[4]
2011-ben 3178 lakosából 3140 szlovák.
Nevezetességei
- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikusok plébániatemploma 1820-ban épült.
- Szent Anna kápolnája 1800 körüli.
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Hrustin Szlovákia térképén
- Hrustin az Árvai régió honlapján
- E-obce.sk
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 14.)
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap