Higany(II)-jodid

Higany(II)-jodid

Higany(II)-jodid (α módosulat)

Higany(II)-jodid (β módosulat)

α módosulat
Más nevek merkuri-jodid
higany-dijodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7774-29-0
ATC kód D08AK30
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HgI2
Moláris tömeg 454,40 g/mol
Megjelenés vörös színű por
Sűrűség 6,36 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 259 °C
Forráspont 350 °C (szublimál)
Oldhatóság (vízben) 6 mg/100 g
Veszélyek
Főbb veszélyek Nagyon mérgező (T+),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
0
3
0
 
R mondatok R26/27/28-R33-R50/53[1]
S mondatok (S1/2)-S13-S28-S36-S45-S60-S61[1]
LD50 18 mg/kg (patkány, szájon át)
75 mg/k (patkány, bőrön keresztül)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Higany(II)-klorid, Higany(II)-bromid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A higany(II)-jodid (INN: mercuric iodide) a higany jóddal alkotott vegyülete. Képlete HgI2. Vörös színű, íztelen por. Erős méreg, erős baktericid hatása van. Vízben rosszul oldódik. Alkoholos oldata barna, benzolos oldata vörös színű. Jól oldódik higany(II)-nitrát-oldatban. 126 °C-on sárga módosulattá alakul. A sárga módosulat rombos szerkezetű kristályokat alkot. Alacsonyabb hőmérsékleten visszaalakul a vörös színű módosulattá, amely négyzetes kristályszerkezetű.

Kémiai tulajdonságai

Fény hatására bomlik. Ha kálium-jodid oldatban oldódik, komplex sóvá, kálium-tetrajodo-merkuráttá alakul. A kálium-tetrajodo-merkurát vízben jól oldódik, ezért a higany(II)-jodid így oldatba vihető.

H g I 2 + 2   K I K 2 [ H g I 4 ] {\displaystyle \mathrm {HgI_{2}+2\ KI\rightarrow K_{2}[HgI_{4}]} }

A kálium-tetrajodo-merkurát lúgos kémhatású oldata a Nessler-reagens, amit az analitikában ammónia és ammóniumionok kimutatására használnak, ugyanis ezekkel sárgásbarna színű csapadékot ad.

Előállítása

A higany(II)-jodidot kálium-jodid oldatból higany(II)-klorid oldat hozzáöntésével állítják elő.

H g C l 2 + 2   K I H g I 2 + 2   K C l {\displaystyle \mathrm {HgCl_{2}+2\ KI\rightarrow HgI_{2}+2\ KCl} }

Elemeiből, higanyból és jódból is képződhet alkohol jelenlétében.

H g + I 2 H g I 2 {\displaystyle \mathrm {Hg+I_{2}\rightarrow HgI_{2}} }

Jegyzetek

  1. a b c d A higany(II)-jodid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 8. (JavaScript szükséges) (angolul)

Források

Sablon:Antiszeptikumok
  • m
  • v
  • sz
Antiszeptikumok és dezinficiensek (D08)
Akridinszármazékok
etakridin-laktát · aminoakridin · euflavin
Biguanidok és amidinek
dibrompropamidin · klórhexidin · propamidin · hexamidin · polihexanid
Fenol és származékai
hexaklorophén · polikrezulén · fenol · triklozán · kloroxilenol · ortofenil-fenol
Nitrofuránszármazékok
Jódkészítmények
jód · jód/oktilfenoxi-poliglikoléter · povidon-jód · dijód-hidroxipropán
Kinolinszármazékok
dekalinium · klórkinaldol · oxikinolin · kliokinol
Kvaterner ammóniumvegyületek
benzalkónium-klorid · cetrimónium · cetilpiridinium · cetrimid · benzoxónium-klorid · didecildimetilammónium-klorid
Higanykészítmények
fenilmerkuriborát · higany · higany-amidoklorid · higany(II)-klorid · higany(II)-jodid · merbromin · tiomerzál
Ezüstvegyületek
Egyéb
hidrogén-peroxid · eozin · propanol · tozilklóramid-nátrium · izopropanol · kálium-permanganát · nátrium-hipoklorit · etanol

  • Kémia Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap