Heidelbergi ember
Heidelbergi ember | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 0,6–0,2 Ma pleisztocén | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
''Homo heidelbergensis'' Schoetensack, 1908 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Heidelbergi ember témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Heidelbergi ember témájú kategóriát. |
A heidelbergi ember (Homo heidelbergensis) maradványai a Günz–Mindel-interglaciális és a Mindel–Riss-interglaciális (felmelegedési) korszakokból származnak, koruk 200–600 000 év között változik. Ide sorolják például Mauer, Steinheim an der Murr, Reilingen (Németország), Atapuerca (Spanyolország), Arago barlang (Franciaország), Boxgrove, Swanscombe (Anglia), „Samu” – Vértesszőlős (Magyarország), Apidima, Petralona (Görögország) leleteit.
Sok antropológus nem ismeri el önálló taxonnak, hanem a Homo erectus európai változatának tekinti. A heidelbergi emberrel egyidőben a tisztán Homo erectusnak tartott előemberek maradványai is megtalálhatóak ugyanebből a korszakból (ilyen lelőhely például a spanyolországi Atapuerca és a németországi Bilzingsleben).
A heidelbergi embert tartják a neandervölgyi ember és a modern ember közös ősének. Mivel a legújabb DNS-vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a neandervölgyiek nem kihaltak, hanem (részben) asszimilálódtak,[1] a heidelbergi ember rendszertani besorolása megkérdőjeleződik. A konzervatív álláspont szerint ez ugyanis csak akkor eshetett meg, ha a neandervölgyi, tehát a heidelbergi ember is Homo sapiens volt. A két földrajzilag elkülönült populáció megindult a fajképződés útján, majd fejlődési vonaluk ismét egyesült, mielőtt végleg elvált volna.
Felépítése, megjelenése
Két lábon, felegyenesedve járt. Agya lényegesen, mintegy negyedével volt nagyobb, mint elődjéé, a Homo erectusé; csaknem akkora, mint a mai emberé (Ridley, 2011). Nagyobb volt, mint akár elődei, akár utódai. Így például a boxgrove-i embernek nevezett férfi(?) magassága (amint erre sípcsontjának maradványai alapján következtetnek) nagyjából 180 cm, testtömege közel 90 kg lehetett.
Életmódja, eszközei
Alapvetően húst evett; főleg emlősökét. A nagy testű emlősökre dárdával vadászott. Fő kőeszköze a szakóca volt, de többféle, fából, csontból, illetve agancsból készített eszközt is használt (Ridley, 2011).
Szinte bizonyosan ismerte a tüzet; a húst megfőzte. Hagyományokat alakított ki, ezeket kidolgozott jelrendszerrel adta tovább (lehet, hogy már beszélt is).
Kapcsolódó cikkek
- neandervölgyi ember
- Vértesszőlősi előembertelep természetvédelmi terület
- West Sussex (A boxgrove-i ember)
Jegyzetek
- ↑ Lisa Winter: Interbreeding Among Early Hominins
Források
- Matt Ridley, 2011: The Rational Optimist. How Prosperity Evolves. Fourth Estate, London. Magyar kiadás: A józan optimista. A jólét evolúciója. Új Polihisztor könyvek. Akadémiai Kiadó, 2012. ISBN 978 963 05 9217 8 ISSN 2062-1477. 462 old.
További információk
- Arago,Frankreich , evolution-mensch.de
- Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |