Gustav von Stiehle

Gustav von Stiehle
Gustav von Stiehle
Gustav von Stiehle
Született1823. augusztus 14.[1][2]
Erfurt[1][2]
Meghalt1899. november 15. (76 évesen)[1][2]
Berlin[1][2]
Állampolgárságaporosz
Rendfokozata
  • hadnagy
  • százados
  • őrnagy
  • alezredes
  • ezredes
  • vezérőrnagy
  • altábornagy
  • adjutant general
  • gyalogsági tábornok
  • Fänrik
  • főhadnagy
Csatái
Kitüntetései
  • Vörös Sas-rend 4. osztálya
  • Pour le Mérite
  • ennoblement
  • Vörös Sas-rend 3. osztálya
  • Knight Commander of the Order of the Iron Crown (Austria)
  • Vaskereszt 1. osztálya
  • Order of St. George, 4th class
  • Grand Cross of the Order of Philip the Magnanimous
  • Knight Grand Cross of the Order of Albrecht the Bold
  • Order of the Sword - Commander Grand Cross
  • Knight Grand Cross of the Iron Crown (Austria)
  • Grand Commander of the Royal House Order of Hohenzollern
  • Grand Cross of the Order of the Red Eagle
  • Military Merit Cross (Mecklenburg)
  • Vörös Sas-rend 2. osztály
SzüleiFriedrich von Stiehle
Iskolái
  • Prussian Military Academy
  • Francke Foundations
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav von Stiehle témájú médiaállományokat.

Gustav von Stiehle (Erfurt, 1823. augusztus 14. – Berlin, 1899. november 15.) porosz tábornok.

Élete

1840-ben belépett az 1. pomerániai gyalogezredbe és 1841-ben hadnaggyá lett. 1845-1847-ben a katonai akadémián tanárkodott, 1852-1855-ben pedig a nagy törzskar háromszögelési munkálatainál alkalmazták. 1864-ben mint Wrangel tábornagy törzskari főnöke részt vett a porosz–osztrák–dán háborúban, majd a király szárnysegéde lett. Végül mint katonai attasé a londoni és bécsi követségeknél működött. Az 1866-os hadjáratban mint a nagy törzskar tagja a király oldalán maradt és a nikolsburgi békealkudozásokban tevékeny részt vett. Az 1870-71-es nagy mérkőzésben a II. német hadsereg táborkari főnöke volt és ő kötötte meg Jarras francia tábornokkal a Metz kapitulációjára vonatkozó szerződést. A háború befejezése után a VII. hadtest parancsnokává nevezték ki, 1886-ban pedig a várak főfelügyelőjévé tették. Két évvel később (1888) a kitüntetés sokféle jeleivel elhalmozva nyugalomba vonult.

Források

Nemzetközi katalógusok
  1. a b c d Stiehle, Gustav von, 2024. szeptember 8.
  2. a b c d Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)