Gornji Čaglić

Gornji Čaglić
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Lipik
Jogállás	falu
Irányítószám	34551
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	8 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	330 m
Terület	3,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 22′ 23″, k. h. 17° 11′ 42″45.373, 17.19545.373000°N 17.195000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 23″, k. h. 17° 11′ 42″45.373, 17.19545.373000°N 17.195000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Gornji Čaglić falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Pozsegától légvonalban 38, közúton 71 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 19 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában a Psunj-hegység területén fekszik. Nyugatról Kovačevac és Gorjni Čaglić, keletről Gornji Rogolji, délről Lještani határolja.

A határában fekvő Gradina nevű lelőhely leleteinek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv vlach határőrök voltak, akik mellé később horvátokat is telepítettek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Chaglics” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Chaglich” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chaglich” néven összesen 90 házzal, 151 katolikus és 308 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3] Donji és Gornji Čaglićot 1880-ig Čaglić néven egységes településként tartották nyilván.

A településnek 1890-ben 156, 1910-ben 194 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 82%-a szerb, 18%-a határozatlan nemzetiségű volt. A délszláv háború során a települést csak a háború végén 1995-ben a Villám hadművelet során foglalták vissza a horvát erők. A szerb lakosság nagy része elmenekült. 2011-ben 19 lakosa volt.

(1857 és 1880 között lakosságát Čaglić néven Donji Čaglićhoz számították.)

A településen 2002 óta működik a KUD Vreteno kulturális és művészeti egyesület. Célja a népdalok, népszokások őrzése, a régi népi élet bemutatása, a régi használati tárgyak, szerszámok, kézműves munkák gyűjtése és megőrzése. Az egyesület rendszeresen tart folklóresteket, melyeket régi ételek készítésével, népszokások bemutatásával színesít.

• Lipik város hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Lipik város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
• Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
• A község rendezési terve^{[halott link]} (horvátul)