Goldberger Izidor

Goldberger Izidor
Született	1876. július 1. Bátorkeszi
Elhunyt	1944 (67-68 évesen) nem ismert
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	rabbi
Iskolái	Országos Rabbiképző Intézet (–1902)
A Wikimédia Commons tartalmaz Goldberger Izidor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Goldberger Izidor (Bátorkeszi, 1876. július 1. – Németország?, 1944) bölcsészdoktor, sátoraljaújhelyi, később tatai rabbi, egyházi író.

Az Esztergom vármegyei Bátorkeszin született. 1893 és 1902 között a budapesti rabbiképző növendéke volt. 1901-ben avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 1903-ban pedig rabbivá. 1903-tól sátoraljaújhelyi, 1912-től pedig tatai rabbi. Számos bel- és külföldi szaklap munkatársaként sok cikke jelent meg a különböző német-és héber nyelvű zsidó lexikonokban. Előszeretettel foglalkozott a talmudi perszonáliákkal és a magyar zsidó történettel.

1944 júniusában Auschwitzba deportálták, 1944-ben halt meg ismeretlen helyen.

• Durán polémiája az iszlám ellen (Budapest, 1901)
• Midras Jiszróel. Midrásszemelvények a Tanchumából (Szinérváralja, 1907)
• Zemplén vármegyei zsidó családfők az 1811-12. években és szereplésük a Napóleon elleni nemesi felkelésben (Sátoraljaújhely, 1910)
• Zsidó-anyag Tata monographiájához (Tata, 1914)
• Chacham Cebi Budán. (Budapest, 1920)
• Mekorosz lekorosz hajhudim be-Hungária (Budapest, 1923)
• Resimasz Amoróim (Budapest, 1923)
• A tatatóvárosi zsidóság története; Neuwald Ny., Bp., 1938

Cikkei és tanulmányai az Ocár Jiszrael-ben, a Haeskol-ban, az Imit évkönyveiben, a Magyar Zsidó Szemlében, a Hacófe-ban, a Magyar Izraelben, az Egyenlőségben, a Múlt és Jövőben, az Adalékok Zemplénvármegyetörténetéhez-ben, az Országos Egyetértésben, a Blau Emlékkönyvben, a Monatsschrift für Geschiehte und Wissenschaft des Judentumsban jelentek meg.

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
• http://emlekhely.btk.elte.hu/profile/dr-goldberger-izidor/
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002, 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
• Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930. [1]
• Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927
• Hetven év. Emléklapok az Országos Rabbiképző Intézet jubileumára 1877-1947. Szerk. Lővinger Sámuel; Bp., 1948
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935
• Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Szerk. O'sváth Andor, sajtó alá rend. Szalay Béla, Vajas Lajos. Bp., Magyar Vármegyék és Városok Múltja és Jelene, 1938