Gephyromantis leucomaculatus

Gephyromantis leucomaculatus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Aranybékafélék (Mantellidae)
Alcsalád: Mantellinae
Nem: Gephyromantis
Faj: G. leucomaculatus
Tudományos név
Gephyromantis leucomaculatus
(Guibé, 1975)
Szinonimák
szinonimák
  • Rhacophorus leucomaculatus Guibé, 1975
  • Boophis leucomaculatusBlommers-Schlösser & Blanc, 1991
  • Mantidactylus leucomaculatus — Glaw & Vences, 1992
  • Mantidactylus (Gephyromantis) leucomaculatus — Dubois, 1992
  • Mantidactylus (Phylacomantis) leucomaculatus — Glaw & Vences, 1994
  • Gephyromantis leucomaculatus — Vences & Glaw, 2006
  • Gephyromantis (Duboimantis) leucomaculatus — Glaw & Vences, 2006
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gephyromantis leucomaculatus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gephyromantis leucomaculatus témájú médiaállományokat és Gephyromantis leucomaculatus témájú kategóriát.

A Gephyromantis leucomaculatus a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Madagaszkár endemikus faja. A sziget északkeleti részén, a Marojejy-hegytől az Ambatovaky Rezervátumig, valamint Sainte-Marie-szigeten és Nosy Mangabe szigeten a tengerszinttől 700 m-es magasságig honos.

Megjelenése

Közepes méretű Gephyromantis faj. A hímek testhossza 32–41 mm, a nőstényeké 38–45 mm. Általános megjelenése hasonlít a Gephyromantis granulatuséra. Feje általában széles. Színe barna. Felső ajkán nincs folyamatos, fehér csík, ezzel szemben egyes egyedeknél élénk fehér-sárga foltok láthatók rajta, valamint a hallószervén.[1]

Hasonló fajok: Gephyromantis redimitus, Gephyromantis cornutus, Gephyromantis granulatus.

Természetvédelmi helyzete

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területe nem sokkal nagyobb, mint 20 000km². élőhelyének mérete csökkenő, minősége romlik. Csak védett területen található meg, az Ambatovaky Rezervátumban, a Marojejy Nemzeti Parkban, a Masoala Nemzeti Parkban, a Nosy Mangabe rezervátumban, az Ambatovaky Rezervátumban és a Mananara-Nord bioszféra rezervátumban. A védett területeken kívül élőhelyének elvesztése jelent fenyegetést rá a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, a legeltetés és a települések fejlődése következtében.

Jegyzetek

  1. Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln

Források

  • Guibé, 1975 : Batraciens nouveaux de Madagascar. Bulletin du Museum National d'Histoire Naturelle, Ser. 3, Zoologie, vol. 323, p. 1081-1089 (eredeti publikáció).
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  • Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. március 27.) (angolul)
  • A Gephyromantis leucomaculatus az Amphibiaweb oldalon
  • Amphibian Species of the World 6.0


Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap