Genova ostroma (1746) : Következmények, Fordítás Wikipédia, a szabad enciklopédia

Genova ostroma (1746)

Genova ostroma

Genova kikötője

Konfliktus

osztrák örökösödési háború

Időpont

1746

Helyszín

Genova

Eredmény

sikeres osztrák-szárd-brit ostrom

Szemben álló felek

Habsburg Birodalom

Szárd-Piemonti Királyság

Nagy-Britannia

Genovai Köztársaság

Parancsnokok

Botta d'Adorno

Gian Francesco Brignole Sale II

Szemben álló erők

n. a.

Veszteségek

n. a.

é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″44.407186111111, 8.933983333333344.407186°N 8.933983°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″44.407186111111, 8.933983333333344.407186°N 8.933983°E

A „Genova ostroma” lehetséges további jelentéseiről lásd: Genova ostroma (egyértelműsítő lap).

Osztrák örökösödési háború, európai hadszíntér
Rajnai és porosz front Mollwitz • Chotusitz • Sahaj (Zahájí) • Prága (1742) • Dettingen • Pfaffenhofen • Fontenoy • Melle • Hohenfriedberg • Gent • Soor • Hennersdorf • Kesselsdorf • Brüsszel • Rocourt • Lauffeld • Bergen op Zoom • Maastricht (1748) Itáliai front Saint-Tropez • Camposanto • Villafranca (1744) • Casteldelfino • Velletri (1744) • Madonna dell’Olmo • Bassignana • Piacenza • Rottofreddo • Genova (1746) • Genova (1747) • Assietta
Sablon:Osztrák örökösödési háború, európai hadszíntér m v sz

Osztrák örökösödési háború,
európai hadszíntér

Rajnai és porosz front

Mollwitz • Chotusitz • Sahaj (Zahájí) • Prága (1742) • Dettingen • Pfaffenhofen • Fontenoy • Melle • Hohenfriedberg • Gent • Soor • Hennersdorf • Kesselsdorf • Brüsszel • Rocourt • Lauffeld • Bergen op Zoom • Maastricht (1748)

Itáliai front

Saint-Tropez • Camposanto • Villafranca (1744) • Casteldelfino • Velletri (1744) • Madonna dell’Olmo • Bassignana • Piacenza • Rottofreddo • Genova (1746) • Genova (1747) • Assietta

Sablon:Osztrák örökösödési háború, európai hadszíntér

Genova első ostromára az˙osztrák örökösödési háború alatt 1746-ban került sor, melynek során osztrák és szárd katonák valamint brit tengerészek megostromolták a Genovai Köztársaság fővárosát. Miután Spanyolország és Franciaország magára hagyta, a város megadta magát az osztrák csapatok vezérének, Botta d’Adornónak. Az osztrákok a szövetségeseik jóváhagyása nélkül kötötték meg a megadásról szóló egyezséget. Ez az eljárás felháborította a briteket és a szárdokat, olyannyira, hogy a George Townshend kapitány vezette brit flotta a szardíniai brit követ, Arthur Vilettes utasítására tiltakozásul egészen addig blokád alatt tartotta a kikötőt, míg Newcastle hercege Londonból annak feloldását el nem rendelte.

Következmények

Az osztrák erők sok genovai lakossal rosszul bántak, ezzel kivívták a lakosság haragját. Miután a megszálló erőik nagy része eltávozott a városból a Provence elleni hadjáratra, 1746. december 7-én felkelés tört ki és elűzték a helyőrséget. A következő év során a város újabb ostroma már nem járt sikerrel.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Genoa (1746) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.