Fingal-barlang
| Fingal-barlang (An Uaimh Binn, Fingal's cave ) | |
 | |
| Bejárata | |
| Hossz | 69 m |
| Mélység | 80[1] m |
| Magasság | 20 m |
| Függőleges kiterjedés | 100 m |
| Tengerszint feletti magasság | 0 m |
| Ország |  Skócia |
| Földrajzi táj | Belső-Hebridák |
| Típus | abráziós |
| Elhelyezkedése | |
  Fingal-barlang Pozíció Skócia térképén | |
 é. sz. 56° 20′, ny. h. 6° 20′56.333333333333, -6.333333333333356.333333°N 6.333333°WKoordináták: é. sz. 56° 20′, ny. h. 6° 20′56.333333333333, -6.333333333333356.333333°N 6.333333°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fingal-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Fingal-barlang egy abráziós barlang Staffa szigetének déli partján;[2] a Belső-Hebridák egyik fő turisztikai nevezetessége. A víz felől jól látható bejáratú barlangot már a történelem előtti időkben is ismerték a környék lakói és a tengerészek. „Hivatalos” felfedezésének éve 1772: ekkor tette közzé első tudományos igényű leírását sir Joseph Banks természettudós.
Nevének eredete
Sir Joseph Banks nevezte el ma is ismert nevén Fingal morveni királyról, aki James Macpherson eposzában Osszián apja volt.[1]
Földtani környezete, kialakulása
Staffa tengerből kiemelkedő része egy paleocén időszaki bazalt lávaár, amit azonos összetételű tufaréteg fed le. A bazalt oszlopos elválású, az oszlopok három–nyolc-, a leggyakrabban hatszögűek.
Az abrázió (a hullámok pusztító munkája) a három–nyolc-, a leggyakrabban hatszöges, oszlopos elválású bazaltból körben a tengerparton látványos, úgynevezett bazaltorgonát alakított ki. A kisebb földtani törésvonalak mentén a hullámok összetördelték az oszlopokat, és a tenger hosszan behatolt a sziget belsejébe, miközben a lávaárat fedő tufaréteg épségben megőrződött. Így alakultak ki a sziget barlangjai; a Fingal mellett a Boat és a Mackinnon.[3]
Leírása
A barlang 69 m hosszú, a bejáratánál 13 m (20 m[2]) széles[3] és 20 m magas.[2] Csak apály idején látogatható, mert dagálykor bejárata a vízszint alá kerül. Az ilyenkor bentrekedteknek meg kell várniuk a következő apályt, hogy szárazon kijuthassanak. Mivel ilyenkor a napsugárzás nem jut közvetlenül a barlangba, azt a tengervízen átszűrődő fény sejtelmes kék színbe burkolja.[4]
Kulturális jelentősége
Neve nyelven skót gael nyelven Uamh-Binn azaz Dallam-barlang.[5] Ezt a nevet azért kapta, mert a sziklákon megtörő hullámoknak az üreg falairól többszörösen visszaverődő (és különösen vihardagály idején nagyon erős) hangja valósággal zenei hatást kelt. A hullámverés sajátos hangzása alapján komponálta Mendelssohnt Hebridák-nyitány c. művét (op. 26.), amelynek alcíme is ez (Fingal-barlang). Az 1829-ben írt nyitány divatba hozta a barlangot, amit már 1831-ben felkeresett a festő William Turner.[1] Néhány későbbi látogató:
- Viktória királynő
- Jules Verne: A francia író A zöld sugár című regényében leírta egy turistacsoport látogatását a Fingal-barlangban. A regény drámai csúcspontja a barlangban éjszakázó utazók, miközben kint egy orkán tombol. A regény első kiadása Léon Benett metszeteit tartalmazza, amelyek Fingal barlangját mutatják be.
- John Keats[6]
Képek
További információk
- Érdekes világ.hu: Staffa-sziget – a bazaltoszlopok szigete
Jegyzetek
Források
- ↑ Pallas: Bokor József (szerk.). Staffa, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2024. május 11.
- ↑ Révai: Révai nagy lexikona XVII. kötet (Sodoma–Tarján). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1925. 115. o.
- ↑ Jakucs: Jakucs László, 1993: Szerelmetes barlangjaim. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 056545 5; p. 80–81.
- ↑ origo: origo: Ecsettel vont utazás: híres festők kedvenc helyei
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
