Fehérszárnyú szerkő

Fehérszárnyú szerkő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Szerkő (Chlidonias)
Faj: C. leucopterus
Tudományos név
Chlidonias leucopterus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérszárnyú szerkő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérszárnyú szerkő témájú médiaállományokat és Fehérszárnyú szerkő témájú kategóriát.

Etiópiában telelő példány téli tollazatban
Chlidonias leucopterus

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Költési területe a Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedő sztyepp zóna. Telelni Közép-Afrikába, Dél-Ázsiába és Ausztráliába vonul.

Megjelenése

Kicsit kisebb mint a kormos szerkő, testhossza 20–24 cm, szárnyfesztávolsága 50–56 cm. Nászruhában a fej, a nyak, a begy és a has koromfekete, a hát szürke, a szárny nagy része, a farkcsík és a farok fehér. Lábai vörösek. Az elsőéves fiatalok és a kifejlett madarak téli, nyugalmi tollazata a kormos szerkő hasonló fiatal illetve nyugalmi tollazatára emlékeztet; felül szürke és szürkésbarna mintázatú, alul fehér színű. Mint a szerkők többi faja, ez madár is elsősorban röptében figyelhető meg. Jellemző a könnyed, csapongó, fecskeszerű röpkép. Röpte nem olyan nehézkes, mint a sirályoké, és nem bukik víz alá, mint a csérek.

Életmódja

A víztükör fölött röpködve táplálékát a vízről és a vízinövényzetről szerzi. Főként repülő rovarokat, vízi rovarokat, vízicsigákat és ebihalakat fogyaszt.

Szaporodása

Telepesen költ egyes szikes mocsarak vízállásos részein. Hínárból és más növényi részekből álló úszó fészkét rendszerint a víztükrön úszó hínárnövényzetre, például kolokánra rakja. A fészekalj 3 tojásból áll. A költési idő 18-19 nap, a fél-fészekhagyó fiókák a 24-25. nap táján válnak röpképessé. Évente egyszer költ.

Kárpát-medencei előfordulása

Hazánkban áprilistól szeptemberig fordul elő. Rendszeresen, de erősen ingadozó számban költ a Tisza-tó és a Hortobágy térségében.

Védettsége

Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel. Európában csökken az állománya. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
  • Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2005. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 24.)

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Internet Bird Collection - videók a fajról
Taxonazonosítók
  • Wikidata: Q241753
  • Wikifajok: Chlidonias leucopterus
  • Avibase: 43CAAEE3B0D305D9
  • BioLib: 8716
  • BOLD: 51405
  • eBird: whwter
  • Európa Faunája: 96968
  • GBIF: 2481120
  • iNaturalist: 4514
  • IRMNG: 10768565
  • ITIS: 176958
  • Vörös lista: 22694782
  • NCBI: 297806
  • NZOR: b0cb3b6e-0aa4-4cb3-a6f8-1cbc15fd9cc0
  • WoRMS: 137136
  • Xeno-canto: Chlidonias-leucopterus
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap