Engelhardt Katalin
Engelhardt Katalin | |
Személyes adatok | |
Becenév | Kata |
Születési dátum | 1971. március 17. (53 éves) |
Születési hely | Mezőhegyes, Magyarország |
Állampolgárság | magyar |
Magasság | 130 cm |
Testsúly | 41 kg |
Versenyzői adatok | |
Versenyszám | pillangóúszás, vegyesúszás, mellúszás, gyorsúszás |
Klub | Vasas, HOSC, Delfin SE, Ferencváros |
Edző | Szabó Álmos, Magyarovits Zoltán, Fóris Erika |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Engelhardt Katalin (Mezőhegyes, 1971. március 17. –) paralimpiai bajnok, világbajnok, kétszeres Európa-bajnok paraúszó, sportmenedzser.
Sportpályafutása
Úszás
Hatévesen került a fővárosi Mozgásjavító Általános Iskolába, ahol kötelező volt az úszás, itt ismerkedett meg a sportággal. 1991 óta vesz részt nemzetközi versenyeken.[1] S6, S1-6, S5, SM5 és SB6 sérültségi kategóriákban versenyez. A magyar paralimpiai úszóválogatott egyik legrutinosabb tagja, Rióval bezárólag összesen hét paralimpián vett részt nagy sikerrel. Első komolyabb nemzetközi sikerét rögtön első paralimpiáján, Barcelonában aratta, fő számában, 50 m pillangón ezüstérmet szerzett, ezenkívül a 4 × 50 méteres gyorsváltó tagjaként pontszerző, ötödik helyezést ért el. Két évvel később a máltai világbajnokságon a 4 × 50 méteres vegyesváltó tagjaként világbajnok lett, egyéniben 200 m vegyesen és 100 m mellen a dobogó harmadik fokára állhatott, míg S6-os kategóriában 50 m pillangón és 200 m vegyesen negyedik helyezést ért el. 1995-ben a franciaországi Európa-bajnokságon 200 vegyesen megnyerte a kontinensviadalt, a 4 × 50 m vegyesváltó tagjaként pedig bronzérmet szerzett. Pályafutása legnagyobb sikerét a 4 × 50 méteres gyorsváltó tagjaként aratta, mellyel Atlantában paralimpiai bajnoki címet szerzett. Egyéniben 50 m pillangón és 200 m vegyesen egy-egy bronzéremmel gyarapította éremgyűjteményét, valamint két számban, 50 gyorson és 100 mellen negyedik lett. Az új-zélandi világbajnokságon 1998-ban kétszer volt második, 50 m pillangón és 200 vegyesen. A braunschweigi kontinens tornán 100 m mellen ő bizonyult a legjobbnak, míg 50 pillangón és 200 m vegyesen egy-egy bronzéremnek örülhetett. A sydney-i paralimpián ismét érmet tudott szerezni, harmadik helyezést ért el 50 pillangón. Két évvel később az Argentínában rendezett világbajnokságon 50 pillangón és 200 vegyesen is bronzérmes lett. Az athéni paralimpián 50 m pillangón harmadik lett. 2006-ban a durhami világbajnokságon 200 m vegyesen lett második. A 2009-ben Reykjavíkban rendezett Európa-bajnokságon ismét bizonyította, hogy még mindig a legjobbak között van, 50 m pillangón és a 4 × 50 m-es vegyesváltóval is ezüstérmet szerzett. A 2010-es VB-n többször ért el pontszerző helyezést. Egy évvel később, a berlini Európa-bajnokságon a 4x50-es gyorsváltó tagjaként ismét dobogóra állhatott, bronzérmet szerzett. A 2013-as világbajnokságon pontszerző helyeken végzett, míg az eindhoveni megmérettetésen a kontinens harmadik legjobb úszója lett 200 m vegyesen. A 2015 és 2016-os év világversenyeit pontszerző helyeken fejezte be.
Erőemelés
2016 novemberében csoporttársával és gyermekkori barátnőjével, Ráczkó Gittával úgy döntöttek, kipróbálják magukat egy számukra teljesen új sportágban, az erőemelésben. Zachár Attila edző segítségével Kata a 49 kg-osok mezőnyében elindult az országos bajnokságon, ahol harmadik próbálkozásra 39 kg-ot sikerült megemelnie, mellyel nemcsak magyar bajnok lett, de új országos csúcsot is elért élete első versenyén.[2]
Eredményei
- Paralimpiai bajnok (1996)
- Világbajnok (1994)
- Kétszeres Európa-bajnok (1995, 1998)
- Paralimpai ezüstérmes (1992)
- Négyszeres paralimpiai bronzérmes (1996, 2000, 2004)
- Négyszeres világbajnoki ezüstérmes (1994, 1998, 2006)
- Háromszoros világbajnoki bronzérmes (1994, 2002)
- Kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes (2009)
- Ötszörös Európa-bajnoki bronzérmes (1995, 1999, 2011, 2014)
- Magyar bajnok erőemelésben (2016)
Tanulmányai
1996-ban végzett az akkori Nemzeti Közigazgatási Egyetem társadalombiztosítás szakán, majd a Testnevelési Egyetem sportmenedzser szakán szerzett diplomát.[3]
Magánélete
Példaképének tartott édesanyját 2012-ben, a londoni paralimpia előtt néhány hónappal veszítette el. Többek között ez sarkallta arra, hogy református hitre térjen.[4] Gyerekkora óta szoros barátságot ápol csapat- és klubtársával, a szintén paralimpiai bajnok Ráczkó Gittával. Szilánkos sípcsonttörése óta teljes mértékben kerekesszékbe kényszerült, Gitta segítsége nélkül nem tudta volna megoldani a 2015-ös glasgow-i világbajnokságra való felkészülést, aki önzetlen segítségnyújtásáért a Magyar Olimpiai Bizottságtól Fair Play Cselekedet Diplomát kapott.[5]
Díjai, elismerései
- Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) (1996)[6]
- Az Év Sportolója (1998)[6]
- Az Év Sportolója (1999)[6]
- Mezőkovácsháza Városért (2000)[6]
- „Békés Megye Testkultúrájáért” elismerés[7]
- Köztársasági elnöki elismerés (2004)[8]
- Miniszteri elismerő oklevél (2012)[9]
- Halassy Olivér-díj (2016)[10]
- Csík Ferenc-díj (2021)[11]
Jegyzetek
- ↑ Paralimpikonok köszöntése. bpxv.hu, 2004. október 28. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Rózsa Misi: Sas Sanyi és a csajok. sportmindig.hu, 2016. november 2. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Engelhardt Katalin. hparalimpia.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Fekete Zsuzsa: Keresztelő Olimpia után. fenyesref.hu. parokia.hu, 2012. augusztus 30. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Mindennapi hősök. fradi.hu. Ferencvárosi Torna Club, 2016. június 8. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ a b c d Híres emberek. maroshat.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Mezőkovácsháza város kitüntetettjei (pdf). maroshat.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Kitüntették az olimpikonokat. nemzetisport.hu. Nemzeti Sport, 2004. október 8. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Dobos Sándor: Állami kitüntetést kaptak olimpiai pontszerzőink. 24.hu, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Paralimpiai 2016: Letették az esküt a magyar sportolók. sportfaktor.hu, 2016. augusztus 28. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Magyar Sport Napja: átadták az idei kitüntetéseket. www.nemzetisport.hu (2021. június 22.) (Hozzáférés: 2021. június 22.)