Csuklyásszúfélék

Csuklyásszúfélék
Evolúciós időszak: paleogén–holocén PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Piros csuklyásszú (Bostrichus capucinus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Bostrichiformia Öregcsalád: Bostrichoidea Család: Csuklyásszúfélék (Bostrichidae) Latreille, 1802
Szinonimák
Bostrichidae Lyctidae Psoidae
Alcsaládok
Bostrichinae Dinoderinae Dysidinae Euderinae Lyctinae Polycaoninae Psoinae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Csuklyásszúfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csuklyásszúfélék témájú kategóriát.

A csuklyásszúfélék (Bostrichidae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család.

A családba nagyjából 550 faj tartozik, melyek nagyrészt a trópusokon terjedtek el, elsősorban a szárazabb erdős területeken. Európában 47 fajuk és alfajuk ismert.^[1]

Testük 2–20 milliméter hosszú, általában megnyúlt, hengeres vagy lapított, szőrös vagy csupasz. Fejüket az előhát felülről csuklyaszerűen eltakarja, de a Lyctinae, Polycaoninae és Psoinae alcsaládok tagjainál felülről is látható. Csápjuk 9–11 ízből áll, az utolsó 2–3 íz megnagyobbodott. Lábfejízeik száma minden lábon és mindkét ivarnál 5. Lábfejeik általában hosszúak.

A legtöbb faj lárvái elhalt fában élnek, és mivel a cellulózt nem képesek lebontani, a nagyobb keményítőtartalmú szíjácsban rágnak. Több fajuk a műszaki célokra felhasznált faanyag kártevője. Egyes fajok keményítőtartalmú magvakban fejlődnek – nálunk a gabonacsuklyásszú (Rhyzopertha dominica) –, és ezzel szintén kárt okozhatnak.

A csuklyásszúféléknek Magyarországon 15 faja fordul elő.^[2]

Bostrichinae Latreille, 1802 – Igazicsuklyásszú-formák

Apate Fabricius, 1775

Apate monachus Fabricius, 1775 – nagy csuklyásszú

Bostrichus Geoffroy, 1762

Bostrichus capucinus (Linnaeus, 1758) – piros csuklyásszú

Lichenophanes Lesne, 1899

Lichenophanes varius (Illiger, 1801) – tarka csuklyásszú

Scobicia Lesne, 1901

Scobicia chevrieri (A. Villa et J. B. Villa, 1835) – pilláshomlokú csuklyásszú

Sinoxylon Dufschmid, 1825

Sinoxylon muricatum (Linnaeus, 1767) – hatfogú csuklyásszú

Sinoxylon perforans (Schrank, 1789) – nagytüskés csuklyásszú

Xylopertha Guérin-Méneville, 1845

Xylopertha retusa (A. G. Olivier, 1790) – fekete csuklyásszú

Dinoderinae C. G. Thomson, 1863 – Törpecsuklyásszú-formák

Dinoderus Stephens, 1830

Dinoderus minutus (Fabricius, 1775) – bambuszfúró csuklyásszú

Rhyzopertha Stephens, 1830

Rhyzopertha dominica (Fabricius, 1792) – gabonacsuklyásszú

Lyctinae Billberg, 1820 – Falisztbogárformák

Lyctus Fabricius, 1792

Lyctus brunneus (Stephens, 1830) – barna falisztbogár

Lyctus linearis (Goeze, 1777) – közönséges falisztbogár

Lyctus pubescens Panzer, 1792 – nagy falisztbogár

Trogoxylon LeConte, 1862

Trogoxylon impressum (Comolli, 1837) – gödrös falisztbogár

Trogoxylon parallelipipedum (Melsheimer, 1846) – amerikai falisztbogár

Psoinae Blanchard, 1851 – Ösztövércsuklyásszú-formák

Psoa Herbst, 1797

Psoa viennensis Herbst, 1797 – venyigecsuklyásszú

• 
  Afrikai csuklyásszúfaj (Bostrychoplites cornutus)
• 
  Pilláshomlokú csuklyásszú (Scobicia chevrieri)
• 
  Piros csuklyásszú (Bostrichus capucinus)
• 
  Piros csuklyásszú (Bostrichus capucinus) lárvája
• 
  Gabonacsuklyásszú (Rhyzopertha dominica)
• 
  Barna falisztbogár (Lyctus brunneus)
• 
  Barna falisztbogár (Lyctus brunneus) kártétele
• 
  Gödrös falisztbogár (Trogoxylon impressum)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hettebiller című norvég Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
• Borowski, J. 2007: Family Bostrichidae. – In: Löbl, I. & Smetana, A. (eds): Catalogue of Palaearctic Coleoptera, Vol. 4. Elateroidea – Derodontoidea – Bostrichoidea – Lymexyloidea – Cleroidea – Cucujoidea. Apollo Books, Stenstrup, pp. 320–328.
• Borowski, J. & Węgrzynowicz, P. 2007: World Catalogue of Bostrichidae (Coleoptera). Wydawnictwo Mantis, Olsztyn, 247 pp.
• Borowski, J. & Węgrzynowicz, P. 2012: The Powderpost Beetles of the World (Coleoptera: Bostrichidae). Keys for Identification of Species. Vol. 1. Wydawnictwo Mantis, Olsztyn, 461 pp.
• Liu, L. Y., Schönitzer, K. & Yang, J. T. 2008: A review of the literature on the life history of Bostrichidae (Coleoptera). – Mitteilungen der Münchner Entomologischen Gesellschaft 98: 91–97.[2] Archiválva 2016. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Merkl Ottó & Vig Károly 2009: Bogarak a pannon régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely, 494 pp.
• Watson, L. & Dallwitz, M.J. 2003 onwards. British insects: the families of Coleoptera. Version: 1st December 2010 [3] Archiválva 2011. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A taxon adatlapja a Tree Of Life projekten
• Bostrichidae in SYNOPSIS OF THE DESCRIBED COLEOPTERA OF THE WORLD
• A taxon adatlapja a Bugguide-on
• Phylogeny of the beetles.Christoph Benisch, 2010.