Csákány (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Csákány (egyértelműsítő lap).

Csákány
Csákány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Horváth László Arnold (független)[1]
Irányítószám	8735
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	307 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	14,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 32′ 07″, k. h. 17° 16′ 28″46.53515, 17.27446944444446.535150°N 17.274469°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 07″, k. h. 17° 16′ 28″46.53515, 17.27446944444446.535150°N 17.274469°E
Csákány Pozíció Somogy vármegye térképén
Csákány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csákány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csákány község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

A megye nyugati szélétől nem messze fekszik, a 7-es főút közelében, Somogyzsitfa és Szőkedencs között, a két települést összekötő 6812-es út mentén.

Csákány első említése 1389-ből származik, amikor Segesd vár javadalmaként tartották számon. Öt évre rá a Marczali család adományként megkapta a települést Zsigmond királytól. A 15. században a falu már rendelkezett plébániával, egy másik templommal és egy ferences kolostorral is. A portyázó törökök 1532-ben megtámadták a védtelen kolostort és legyilkoltak négy szerzetest. Az erősödő török támadások miatt a ferencesek elhagyni kényszerültek otthonukat. Később visszatértek, és 1544 és 1566 között a kolostort átépítették, a ferences templomot 10 támpillérrel erősítették meg. 1586-ban a várat bevették a törökök, 100 évig az ő kezükön is maradt.

A 18. században a település újraéledt, a 19. század végén számos földbirtokos költözött ide a jó minőségű termőföldnek köszönhetően. A 20. század elején Hertelendypuszta (igazabban Andormajor, Hertelendy Andor birtokos után), Léhnerpuszta és Pajzspuszta is Csákányhoz tartoztak.

1950-ben itt alakult meg a régió első termelőszövetkezete.

• 1990–1994: Farkas László (FKgP^[3])
• 1994–1998: Farkas László (független)^[4]
• 1998–2002: Németh Endre (független)^[5]
• 2002–2006: Németh Endre (független)^[6]
• 2006–2010: Németh Endre (független)^[7]
• 2010–2014: Németh Endre (független)^[8]
• 2014–2019: Németh Endre (független)^[9]
• 2019–2024: Németh Endre (független)^[10]
• 2024– : Horváth László Arnold (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 64,3%-a magyarnak, 13,4% cigánynak, 11,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (27,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,8%, református 3,4%, evangélikus 1,7%, felekezet nélküli 18,5% (30,3% nem nyilatkozott).^[11]

Középkori falak felhasználásával 1760-ban épült, barokk stílusú katolikus temploma műemlék.^[12]

• Vendégváró.hu^{[halott link]}

• Csákány az Irány Magyarország! honlapján