Bodnár Erika
| Bodnár Erika | |
 | |
| Született | 1948. március 17. (76 éves)[1][2][3] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1970) |
| Kitüntetései |
|
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1966– |
| Híres szerepei | Egérke Örkény István: Macskajáték Olga Anton Pavlovics Csehov: Három nővér Arsioné Molière: A mizantróp Virgilia William Shakespeare: Coriolanus Bernarda Federico García Lorca: Bernarda Alba háza Nő Spiró György: Csirkefej Borika Lányarcok tükörben játékfilm (1973) Tűű Zsófia, restaurátor Szent Kristóf kápolnája tévéfilm (1983) Teréz Mielőtt befejezi röptét a denevér filmdráma (1989) |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodnár Erika témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bodnár Erika (Budapest, 1948. március 17. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.
Életpályája
A Színművészeti Főiskolát 1970-ben végezte el. Első szerződése a szolnoki Szigligeti Színházhoz kötötte. A Berényi Gábor által irányított társulatban, komoly művészi, sok esetben úttörő művészi munka részese lehetett. Színháztörténeti jelentőségű volt Örkény István drámájának, a Macskajátéknak az ősbemutatója, melyben Egérke szerepét alakította[4] A darab budapesti bemutatóján – a Pesti Színházban – is ő játszotta ezt a szerepet.[5] Partnere lehetett a soha nem titkolt két vetélytársnak: Bulla Elmának és Sulyok Máriának, valamint Greguss Zoltánnak. 1972-ben a József Attila Színház szerződtette, 1974-ben az Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1982-től az önálló társulattá szerveződő Budapesti Katona József Színház alapító tagja. Klasszikus és modern darabokban is kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez. Filmen, televízióban és a rádióban is jelentős alakításokkal hívta fel magára a figyelmet.
Magánélete
Első férje Lencz György, második férje Bálint András színművész volt.[6] Mindkettőtől elvált.[7] Fia Dr. Lencz Balázs a Nemzeti Múzeum tárgyrestaurátora.[8] Két unokája van: Norbert és Réka.[9] Testvére Bodnár István labdarúgó.
Színházi szerepei
- Budapesti Katona József Színház elött
- Örkény István: Macskajáték[10]
- Szakonyi Károly: Adáshiba (Vanda)
- Kornis Mihály: Halleluja (Cica / terhes nő /Demeterné)
- Csehov: Sirály (Nyina)
- Gorkij: Jegor Bulicsov (Sura)
- Shakespeare. II: Richárd (Királyné)
- Rostand: Cyrano de Bergerac (Roxan)
- Strindberg: Bertha és Axel (Hallné)
- Wesker: A konyha (Monique)
- Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei ( Sidonie)
- Edward Albee: Kényes egyensúly (Claire)
- Tábori György: Jubileum (Lotte)
- A "Katonában"
- Dumas–Várady Szabolcs: A három testőr (Milady)
- Harold Pinter:
- Hazatérés ((Ruth))
- Afféle Alaszka (Deborah)
- Spiró György:
- Az imposztor (Súgónő)
- Csirkefej (Nő)
- Koccanás (Naccsága)
- Molière:
- Tudós nők (Amande)
- Mizantróp (Arsinoé)
- A fösvény (Frosin)
- Bulgakov: Menekülés (Szerafina)
- Shakespeare:
- Coriolanus (Virgília)
- Julius Caesar (Portia)
- Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Grazia)
- Csehov: A három nővér (Olga)
- Bulgakov: Menekülés (Szerafina)
- August Strindberg: Az apa (Laura)
- Elias Canetti: Esküvő (Özvegy Zartné)
- Frank Wedekind: Lulu (Martha Geschwitz)
- Brecht
- Turandot (Anyacsászárné, Li Gogh)
- Puntila úr és a szolgája (Matti – A tiszteletesasszony)
- Baal (Baal anyja, Mjurk, kocsmáros)
- Kurázsi mama és gyermekei (Parasztasszony; Az öregasszony)
- David Hare: A titkos elragadtatás (Marion French)
- Jean-Claude Grumberg: Szabadzóna (Léa)
- Bernard-Marie Koltès: Roberto Zucco (Elegáns hölgy)
- Kárpáti Péter: Akárki (Maria)
- Brian Friel: Pogánytánc (Kate)
- John Arden: Élnek, mint a disznók (Mrs. Jackson)
- Garaczi László: Prédales (Elena)
- Alex Koenigsmark: Agyő, kedvesem! (Culikova)
- Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő (Margit királyné)
- Lőrinczy Attila: Balta a fejbe (Anya)
- Tom Stoppard: Árkádia (Lady Croom)
- Parti Nagy Lajos: Mauzóleum (Lindauer Mari)
- Federico García Lorca: Bernarda Alba háza (Bernarda)
- Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról
- Arthur Schnitzler: Távoli vidék (Anna Meinhold-Aigner)
- Bob Fosse: Őszi álom (Anya)
- Weöres Sándor: Szent György és a Sárkány (Öregasszony, piaci árus)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Ledér)
- Dosztojevszkij: Az idióta (Jepancsin tábornokné)
- Kukorelly Endre: Élnek még ezek? (Bizsuka)
- William Congreve: Így él a világ (Lady Elalale)
- Euripidész: Médeia (1. nő);
- Carlo Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája (Marta, Bastian felesége)
- Henrik Ibsen: A vadkacsa (Sörbyné)
- Biljana Srbljanović: Sáskák (Zana, 50)
- Rombolni nem színházat építeni szívesen - struktúra vita
- Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk (Rachelka)
- Torsten Buchsteiner: Nordost (Olga)
- Mosonyi Aliz: Magyar mesék (Önálló est)
- Kovács Dániel–Vinnai András: Virágos Magyarország (Nyulassyné Ibolya, polgármester)
- Thomas Bernhard:Heldenplatz (Hedvig, professzor asszonynak nevezik, az elhunyt felesége)
- Radnai Annamária-Kerékgyártó István: Rükverc (Vidráné...)
- Henrik Ibsen: A nép ellensége (Polgár)
- Johann Wolfgang von Goethe: Faust I, II. (Több szerep)
- Simon Stephens: Harper Regan (Alison, az anyja)
- Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant (Anya)
Filmjei
Játékfilmek
- Itt járt Mátyás király (1966)
- Sárika drágám (1971)
- Harminckét nevem volt (1972)
- Utazás Jakabbal (1972)
- Egy srác fehér lovon (1973)
- Lányarcok tükörben (1973)
- Szikrázó lányok (1974)
- Várakozók (1975)
- Az idők kezdetén (1975)
- Tükörképek (1976)
- Kísértés (1977)
- BUÉK! (1979)
- Apám kicsi alakja (1980)
- A hosszú előszoba (1980)
- Boldog születésnapot, Marilyn (1980)
- Talpra Győző! (1982)
- Hatásvadászok (1983)
- Csapda (1983)
- Az óriás (1984)
- Őszi almanach (1984)
- Csók, Anyu! (1986)
- Napló szerelmeimnek (1987)
- Tiszta Amerika (1987)
- Ismeretlen ismerős (1988)
- Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989)
- Erózió (1992)
- Anna filmje (1992)
- Halál sekély vízben (1994 Mária-szinkronhang)
- Az alkimista és a szűz (1998)
- Portugál (2000)
- Film (2000)
- Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)
Tévéfilmek
- Két nap júliusban (1968)
- Pillangó (1971)
- Rózsa Sándor 1-12. (1971)
- Szerelmespár (1972)
- Aranyliba (1972)
- Kísérleti dramaturgia (1972)
- Méz a kés hegyén (1974)
- Mednyánszky (1978)
- Ítélet nélkül (1979)
- Hosszú előszoba (1980)
- Hínár (1981)
- Apród voltam Mátyás udvarában (Beatrix királyné) (1981)
- Békestratégia (1983)
- Szent Kristóf kápolnája (1983)
- Szellemidézés (1984)
- Fabuland (1984)
- Linda (1986)
- Pályaváltás (1989)
- Közös ágyban (1989)
- Sötétség lánya (1990)
- Segélykiáltás (1990)
- Vadmacska-karmok (1990)
- A főügyész felesége (1990)
- Rizikó (1993)
- Rendőrsztori (2000)
- Családi album (2000)
- Hőskeresők (2013)
Hangjáték
- Thury Zoltán: Katonák (1983)
- Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
- Alexander Blok: Az ismeretlen nő (1987)
- Szabó Magda: Katalin utca (1987)
- Galgóczi Erzsébet: A színésznő szabadságon (1995)
- Molnár Ferenc: Két kisfiú beszélget (1995)
- Shakespeare: A windsori víg nők (Fordné)
Díjai, elismerései
- Rajz János-díj (1977, 1981)
- Farkas–Ratkó-díj (1977)
- Színikritikusok Díja – legjobb női mellékszereplő (1981, 1985)
- Jászai Mari-díj (1982)
- Film- és tévékritikusok díja (1985)
- Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb női alakítás díja (1986)
- Érdemes művész (1987)
- Déryné-díj (1995)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)
- Vastaps-díj – A legjobb női mellékszereplő (2006, 2009)
- Kiváló művész (2010)
- Vastaps-díj (2011) – legjobb női mellékszereplő /Két lengyelül beszélő szegény román, Nordost/
- PUKK-díj (2019) /Rozsdatemető 2.0/
- Máthé Erzsi-díj (2020)[11]
Jegyzetek
- ↑ a b Freebase-adatdump. Google
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 10.)
- ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
- ↑ A darabot Örkény a színház fiatal rendezőjének, Székely Gábornak az inspirációjára, dolgozta át a regényből színpadra. Az eredeti verzió azonban film forgatókönyv volt, amely Makk Károly felkérésére készült. Az "Oscar" jelölést is kapott filmváltozat csak később készült el.
- ↑ Az eredeti szereposztásban Halász Judit kapta a szerepet. Veszélyeztetett terhessége miatt, ugrott be az utolsó pillanatban Bodnár Erika. Mellette Kaszab Anna kapta meg az ősbemutatón játszott szerepét
- ↑ Criticai Lapok. www.criticailapok.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Csak neked mondom: Bodnár Erika és Lázár Kati. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Ft, A. múzeum elérhetőségei Artboard 1 Copy Created with Sketch Magyar Nemzeti Múzeum 1088 Budapest Múzeum krt 14-16 +36 1 327 77 00 +36 1 327 7749 500 Ft- 1600: Dr. Lencz Balázs (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Múzeum. (Hozzáférés: 2020. április 29.)[halott link]
- ↑ Bodnár Erika köves világa. ridikulmagazin.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ A színháztörténeti előadás színlapja: A bemutató dátuma: 1971. január 15.A szolnoki Szigligeti Színház közlése alapján
Szereplők:
Erzsi: Hegedűs Ágnes, Giza: Koós Olga
Ilus: Bókai Mária, Józsi : Lukács József
Paula: Gyimesi Pálma, Egérke: Bodnár Erika
Csermlényi Viktor: Bángyörgyi Károly, Bruckner Adelaida: Kaszab Anna
Pincér: ifj. Tatár Endre
Díszlet : Fehér Miklós, Jelmez: Jánoskuti Márta Rendező: Székely Gábor - ↑ Újra pályázik Máté Gábor a Katona vezetésére – 9 bemutatót terveznek (magyar nyelven). Színház.online, 2020. június 23. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó - (1981) ISBN 963091832 3
- Katona József Színház 1982-2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- Bodnár Erika a színház internetes portálján
- A Katona József Színház bemutatói 1982 és 2008 között
- Bodnár Erika - Magyarszinkron
További információk
- [https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=345&url_prefix=https://www.imdb.com/&id=nm0091038 nm0091038/ Bodnár Erika] az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Bodnár Erika a PORT.hu-n (magyarul)
- Bodnár Erika az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- Filmkatalógus
- HMDB
- Critikai lapok. beszélgetés Berényi Gáborral
- Emlékezés Bulla Elmára Archiválva 2004. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
