Balassagyarmati Fegyház és Börtön

Balassagyarmati Fegyház és Börtön
Település	Balassagyarmat
Cím	2660 Balassagyarmat, Madách utca 2.
Építési adatok
Építés éve	1842 – 1845
Építési stílus	Klasszicista
Védettség	Műemlék
Tervező	Novák Dániel
Építész(ek)	Novák Dániel
Hasznosítása
Felhasználási terület	börtön
Tulajdonos	Büntetés végrehajtás
Alapadatok
Tszf. magasság	145 m
Alaprajz	Centrális
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	6
Elhelyezkedése
Balassagyarmati Fegyház és Börtön Pozíció Balassagyarmat térképén
é. sz. 48° 04′ 40″, k. h. 19° 17′ 23″48.077722222222, 19.28961111111148.077722°N 19.289611°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 40″, k. h. 19° 17′ 23″48.077722222222, 19.28961111111148.077722°N 19.289611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassagyarmati Fegyház és Börtön témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet Nógrád vármegye korábbi székhelyén, Balassagyarmat városban (Madách u. 2.). Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Az intézet 1842 és 1845 között épült. Ritka építészeti megoldásai, – elsősorban körcentrális alaprajza – miatt különösen értékes műemlék. Magyarország egyik legrégebbi működő büntetés-végrehajtási intézete.

Alapító okirata szerint 1847-ben létesült, bár átadására már 1845-ben sor került. Az ország első börtöne, amely kifejezetten ilyen célokra épült. Az épület kórházat, kápolnát, raktárakat és pincét is magába foglalt. A helyiségek egy része már keramit padozattal rendelkezett. A korabeli börtönökhöz képest száraz, világos és egészséges fogva tartási lehetőséget biztosított.

1995-ben új irodaépület épült, majd egy évvel később konyhát és étkezdét adtak át.

A fogvatartottak munkáltatását a 19. században a „Nógrád Megyei Rabdolgoztató Intézet” keretei között oldották meg. Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Ipoly Cipőgyár Kft. szolgálja.

2013-ban a város képviselő-testülete új, 1000 fős börtön építését kezdeményezte a kormányzatnál. Új börtön építéséra ad okot, hogy már az 1845-ös megépítése óta 140-170%-os túlzsúfoltsággal működik, az épületben működő cipőgyár pedig hely hiányában nem tud fejlődni. Az építés érdekében az önkormányzat telkeket ajánlott fel Balassagyarmat határában és arra kérte a miniszterelnököt, hogy támogassa a kezdeményezést.

A megüresedő épületből és az egykori Vármegyeházából kulturális komplexumot, európai rangú börtönmúzeumot és luxus börtönhotelt terveznek kialakítani.^[1][2]

• A Balassagyarmati Fegyház és Börtön honlapja
• Kísérleti program a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, Galamus-csoport, 2010. október 21. (Hozzáférés ideje: 2010. december 17.)
• Kápolnafelújítás a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben^{[halott link]} (Hozzáférés ideje: 2010. december 17.)
• Vincze Barbara: Senki sem bűnös, senki sem ártatlan: rockopera a balassagyarmati börtönben, Origo, 2010. december 11. (Hozzáférés ideje: 2010. december 17.)
• A börtön épülete a Műemlékem.hu-n
• A balassagyarmati börtön építése körüli nehézségek

• Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1997. ISBN 963-03-4346-0  
• 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról