Alfred Capus

Alfred Capus
Született1857. november 25.
Aix-en-Provence[1]
Elhunyt1922. november 1. (64 évesen)[2][3][4]
Neuilly-sur-Seine
Álneve
  • Canalis
  • Graindorge
Állampolgárságafrancia[5]
Foglalkozása
Tisztsége
  • elnök (1903–1904, SACD)
  • elnök (1906–1908, SACD)
  • seat 24 of the Académie française (1914. február 12. – 1922. november 1.)
IskoláiÉcole nationale supérieure des mines de Paris
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • Toirac-díj (1905)
Sírhelye
Alfred Capus aláírása
Alfred Capus aláírása
  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Capus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alfred Capus (Aix-en-Provence, 1858. november 25. – Párizs, 1922. november 1.) francia drámaíró és újságíró.

Életútja

Bányászati iskolát végzett, de már korán újságíró lett. Közben regényeket írt, amelyek közül nevezetesebbek: Qui perd gagne (1890), Années d'avenutres (1895), Robinson (1910). 1894-ben tért át a színműírásra, darabjai azonban eleinte közepes sikert értek el. 1901-ben előadott La veine c. vígjátékával hódította meg a közönséget és ezután a sikerek egész sorát érte el nemcsak francia, hanem külföldi színpadokon és így Magyarországon is. Mosolygó filozófiájú, a szatírát érzelmességgel keverő vígjátékai a maguk idejében nagyon kedveltek voltak. Ezek közé tartoznak: La petite fonctionnaire (1901), Les deux écoles (1902), La Châtelaine (1902), L'adversaire (1903, Arène E. társaságában), Notre jeunesse (1904), Monsieur Piégeois (1905), L'attentat, Les passagères (1906), Les deux hommes, L'oiseau blessé (1908), L'aventurier (1910), Hélène Ardouin (1913), La traversée (1920). 1914-ben a Figaro politikai szerkesztője lett. Derűs filozófiája sokban hozzájárult népszerűségéhez.

Jegyzetek

  1. ↑ Babelio (francia nyelven)
  2. ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  5. ↑ Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  6. ↑ Deux siècles d'histoire au Père Lachaise, 171

Források

  • Gutenberg Nagy Lexikon, 7. kötet. Bubics - Combe-Capelle-i ősember (Budapest, 1932) 297. hasáb. (Hozzáférés: 2022. november 22.)
  • Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926) 49. old.. (Hozzáférés: 2022. november 22.)
  • Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937) 1230. old.. (Hozzáférés: 2022. november 22.)
Nemzetközi katalógusok